Jogszűkítést és jogfosztást szenvednek el a határon túli magyarok

 

Az európai uniós tagság egy ország esetében nem feltétlenül eredményezi a kisebbségjogok maradéktalan betartását, sőt akár visszalépés is történhet. A romániai magyar közösség sok tagjának ez a tapasztalata – hangzott el az M1 Európai idő című műsorában.

Résztvevők az Erdélyi Magyar Néppárt tüntetésén Csíkszeredában, a Hargita megyei prefektusi hivatal épülete előtt (Fotó: MTI/Veres Nándor)

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke elmondta, a 2010-es évek vége fele érződik egyfajta jogszűkítési tendencia, sőt a kárpátaljai magyarok esetében már egyenesen jogfosztásokról van szó, hiszen az oktatási törvény, a nyelvtörvény és a magyarokat ért atrocitások az ukrajnai előrehozott választások kampányai során mind olyan ügyek, amelyekben közösen kell fellépni. Ez a jogsérelmek bíróság előtti kártalanítási, kártérítési, restitúciós kérdését jelenti.

Romániában az olyan események, mint az úzvölgyi temetőben történt incidens, európai uniós országban nem fordulhatnának elő. Természetesen állami keretek között szankcionálható lenne, ami történt, viszont nincsenek meg azok az európai keretek, amelyekkel ki lehetne védeni az ilyen és ehhez hasonló eseményeket, ráadásul Európa nem emeli fel a hangját a romániai magyarok ellen irányuló jogszűkítések ellen sem.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

euranet logo