A nyári időszámítás bevezetése a múlt századra nyúlik vissza

 

Megkezdődött a nyári időszámítás, vasárnap éjjel 2 órakor 3 órára kellett átállítani az órákat. Az Európai Unió döntése alapján azonban két év múlva ilyenkor már nem kell ezt megtenni. A másik téma, hogy hazánkban március elején indította el közös aláírásgyűjtését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. Összefoglaló az Európai idő című műsorból.

Gazdasági fennakadásokat okozhat az óraátállítás?

Az óraátállás hátterében energiatakarékossági megfontolások álltak, vagyis, hogy az emberek elsősorban akkor végezzenek aktív tevékenységet, amikor világos van, és nincs szükségük villanyfényre. Magyarországi adatok szerint az átállással összesen 4–5 milliárd forintot takaríthatunk meg, amely 30–40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg.

„A rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatják, hogy az óraátállítást szükségessé tevő körülmények már nem állnak fent, és az is világossá vált, hogy a rendszer megszüntetése megkönnyítené az emberek életét” – hangsúlyozta Violeta Bulc szlovén európai biztos az Európai Bizottság ülésén.

Az Európai Bizottság döntése alapján így 2021-ben végleg megszűnik az óraátállítás. A határozat szerint azok a tagállamok, amelyek a nyári időszámítást kívánják alkalmazni, 2021 márciusában utoljára állítanák át az órákat, míg azok az országok, amelyek a téli időszámítást részesítik előnyben, 2021. október utolsó vasárnapján tennék meg azt.

Aláírásgyűjtés indult a magyar gazdákért

A májusban megjelent uniós tervezet szerint a 2021 és 2027 közötti ciklusban a közös agrárpolitika költségvetésének rovására, az agrártámogatások csökkentése mellett az elvont forrásokkal a migránsok letelepedését és vidéki közösségekbe való integrációját segítené elő az Európai Unió. Ha ez megvalósul, jelentős forrásoktól eshetnek el a magyar gazdák.

A petíció az uniós tervezet ellen indult, a szervezetek azt szeretnék elérni, hogy a közös agrárpolitika forrásait ne csoportosítsák át a migráció kezelésére. Fontos az is, hogy az agrártámogatásokat megfelelő időben és mértékben kapják meg a magyar gazdák. Továbbá az agrártámogatások csökkenése áremelkedést idézne elő, mivel a bevételeket mindenképp pótolni kell valamilyen módon – tájékoztatott Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a petíció aláírására biztatott mindenkit, amelyet ide kattintva tudnak online kitölteni. A legfrissebb adatok szerint eddig 135 ezer aláírás gyűlt össze.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

euranet logo