Mégis napirenden vannak Brüsszelben a kormány kampányának témái

 

Áder János köztársasági elnök pénteken kitűzte a magyar EP-képviselők választásának időpontját. Május 26-án, vasárnap várják a választójoggal és magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárokat az urnák elé. A kormány hetekkel korábban elindította tájékoztatási kampányát, Brüsszel azonban a tények elferdítésével vádolta meg a magyar vezetést – hangzott el a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

„A bizottság még a csillagokat is megpróbálja lehazudni az égről” – hangsúlyozta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a műsorban.

Azok a jogalkotási javaslatok, amikről a vita folyik, napirenden vannak és voltak az elmúlt hónapokban vagy években. Bár a törvényeket nem fogadták még el, előterjesztésük megtörtént és jelenleg az uniós jogalkotás valamelyik fázisában vannak – fejtette ki.

Illegális bevándorlók kiszállnak a Frontex egyik hajójáknak fedélzetéről a szicíliai Pozzallo kikötőjében (Fotó: MTI/EPA/Francesco Ruta)

Illegális bevándorlók kiszállnak a Frontex egyik hajójáknak fedélzetéről a szicíliai Pozzallo kikötőjében (Fotó: MTI/EPA/Francesco Ruta)

A szakértő példának a dublini rendelet reformját hozta fel, amely korábban a hétpontos menekültügyi szabályozási csomag részeként került az unió elé, amely arról szól, hogy mely tagállam felelős egy menekültügyi kérelem elbírálásáért. Ennek a reformnak a része egy újfajta elosztási kulcs meghatározása is.

Kvóták helyett már referenciakulcsokon alapuló korrekciós elosztási mechanizmusnak hívják őket – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy  lehetősége lenne-e egy országnak pénzért megváltani az említett referenciakulcsokat, Szánthó azt mondta: a mechanizmust szolidaritás címszó alatt próbálja eladni az Európai Bizottság, ennek megtagadásával pedig az adott tagállam büntetésre jogosult, ami az EB nyelvén „hozzájárulást jelent a többiek teherviseléséhez”, migránsonként egy előre meghatározott összeggel.

Rámutatott: ez egyrészt nem szolidaritás, hanem sokkal inkább egy világnézeti alapon kirótt büntetőadó, másrészt mindenféle uniós szerződéses szabállyal ellenkezik, hogy így büntessenek meg egy tagállamot.

A Frontex átalakításáról azt mondta: ha a Frontex nem minősíti kielégítőnek egy adott tagállam határvédelmi intézkedéseit, akkor utasíthatja saját alakulatait. Azt azonban nem definiálták a jogszabályban, hogy pontosan mi minősül nem kielégítő intézkedésnek.

Az eddigi politikai szélirány alapján a szakértő attól tart, hogy nem a határvédelem megfelelő szigorúságán lesz a hangsúly, hanem olyan apróságokon, mint a tranzitzónákban biztosított lehetőségek. Mindez komoly visszaélésekre adhat okot – fejezte ki.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

euranet logo