Európai küzdelem zajlik az agrártámogatásokért

 

Komoly vita zajlik a 2020 utáni Európai Unióról a politika szintjén, az irányokat majd jórészt a jövő évi európai parlamenti választások mutatják meg. Ám komoly viták zajlanak a szakpolitikák területén is, az egyik leglényegesebb kérdés, hogy mi lesz az agrártámogatásokkal.

Kérdéses, hogy milyen támogatási formák kerülnek előtérbe, esetleg háttérbe, kiket kezelnek majd kiemelten, másrészt pedig minden attól függ, mennyi pénz lesz az agrárcélokra a 2021 és 2027 közötti költségvetési keretben.

Az agrár-érdekképviseletek elsődleges célja, hogy a támogatások szinten maradjanak, de legalábbis mérsékelten csökkenjenek csak. A legnagyobb európai gazdaszervezet, a COPA-COGECA főtitkárát a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában kérdezték a témával kapcsolatban.

Az EB közzétette álláspontját

Az Európai Bizottság (EB) már közzétette álláspontját a közös agrárpolitika jövőjével kapcsolatban. Pekka Pesonen elmondta: a közös agrárpolitika számos evolúción átment már, tehát nem revolúcióról van szó, hanem fejlődésről, minden reform alkalmával megváltozik kicsit.

Éppen ezért fontos, hogy maguk a gazdálkodók legyenek a folyamat részei. Itt nincs szó gyors és drámai változásokról, hiszen emberek millióinak megélhetéséről beszélünk – fűzte hozzá.

A főtitkár arról is beszélt: ami igazán fontos, hogy legyen elegendő forrás a közös agrárpolitika megvalósítására, ez a kiindulási pont. „Abban a helyzetben vagyunk, amikor igazán szükség van a szakpolitika egyszerűsítésére, sokkal világosabbnak kell lennie a gazdálkodók számára” – vélekedett.

„A legtöbb gazdálkodót nem igazán érdekli az adminisztráció, ez nagyon lényeges a reformot tekintve. Magyarországgal kapcsolatban is nagy a várakozás abban, hogy a kormány miként tudja lebontani az ottani bürokratikus akadályokat” – tette hozzá Pekka Pesonen.

A közvetlen kifizetésnél lenne a vágás

Egy ötszázalékos javaslat szerepel a csökkentésre, amellyel kapcsolatban a főtitkár elmondta: a bizottság mindkét fő területre vonatkozóan használja az ötszázalékos számot, amikor az agrárpolitikáról beszél.

Ennél viszont sokkal fontosabb az, hogy megnézzük, a csökkentés pontosan milyen következményekkel járna, mennyit veszítene az adott tagállam az első pillérben a közvetlen kifizetéseken, és ebből következően mennyi lenne a csökkenés a vidékfejlesztés területén – hívta fel a figyelmet.

„A bizottság azt mondja, a közvetlen kifizetéseknél négyszázalékos vágás lenne, de semmit nem mondanak a vidékfejlesztésről. Az viszont matematika, hogy amennyiben az átlag öt százalék, akkor a vidékfejlesztés területén jóval nagyobb lenne a csökkentés” – hangsúlyozta.

Pekka Pesonen szerint fontos kérdés, hogy a bizottság arra számít-e, hogy a tagországok több pénzt raknak majd bele saját forrásból, ellensúlyozva ezzel a források megnyirbálását, vagy a közvetlen kifizetésre szánt pénzből csoportosítanak át a vidékfejlesztésre.

Ez pedig azt jelenti, hogy a közvetlen kifizetésnél lenne a vágás – fűzte hozzá.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

euranet logo