Az európai elit nagyon eltávolodott a saját polgáraitól, és nagyon fontos, hogy ez a jövőben változzon - többek között ez hangzott el a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában, amelyben ezúttal három uniós politikus, Hölvényi György és Deli Andor néppárti, valamint a baloldali Szanyi Tibor elemezte a választások előtti helyzetképet.
Hölvényi György, a Néppárt és a KDNP politikusa szerint Magyarország kivételezett helyzetben van, mert határozott véleményt mond olyan kérdésekben, amikről a „magas lovon ülő partnerek azt gondolják, hogy nincs közünk hozzá, és ezt viseljük el”. Ez elsősorban a migráció kérdése, másodsorban olyan dolgok, amik valójában Magyarország belügyei – fejtette ki Hölvényi.
Nem veszik tudomásul, hogy hazánkban – ha megkésetten is, de – rendszerváltozás folyik. Ennek következménye, hogy a jobb- és baloldal között óriási csata bontakozott ki. Sokan a status quo fenntartását szeretnék, de vannak, akik nyílt vizekre merészkednek. Ilyen Magyarország is.
Hazánk kormánya soha egyetlen kijelentésében se volt Európa ellenes, hanem egy, a kihívásoknak is megfelelni tudó Európát akar, és ehhez az elmúlt évtizedek hozzáállása kevés – mondta a jobboldali politikus. Erről szól a Sargentini jelentés és több megállapítás is. Az EU-nak hiteles vezetőre van szüksége, enélkül nagyon nehéz hiteles európai politikát képviselni – fogalmazott.
Hölvényi György szerint a migráción keresztül megjelenik az európai identitás, vagy annak hiánya, hogy ki mit gondol az európai nemzetállamról, a kultúráról, és az emberképről. Az elmúlt évtizedek azt mutatják, hogy másod- és harmadrangú állampolgárokat idehozni nem emberséges.
Tudunk fajsúlyosat mondani
Deli Andor, a Néppárt és a Fidesz politikusa úgy érzi, hogy Magyarország a figyelem fókuszába került. Végre itt egy közép-kelet-európai kis tagállam, aki fajsúlyosat tud mondani. Ha megnézzük az új tagállamokat, ezt senki más nem mondhatja el magáról – mondta.
Deli szerint elértük, hogy az európai „mainstream” pártok vegyék észre a valós problémákat, és foglalkozzanak vele akkor is, ha nem szeretnének. Ilyen a bevándorlás kérdése is – tette hozzá. Deli szerint léteznek pártok, akik szeretnének egy összeurópai, „ráerőltetett” történetet végigvinni.
Ez szerencsére eddig nem történt meg, és remélem, hogy az EP-választások és a parlament új összetétele felfrissülést hoz ebben a témakörben – mondta el várakozásait. A vajdasági magyar politikus úgy gondolja: házon belül is érezhető a feszültség.
Mindenki várja, hogy mit hoznak az EP-választások, és ez sok esetben kapkodáshoz is vezethet a jogalkotási folyamatokban. Ezt főként azokra a pártokra érti, akiket már otthon is, a saját tagállamukban „megbüntettek a választóik más szavazásokon”.
Nehezebben kialakítható többség?
Szanyi Tibor, az MSZP és az EP baloldali frakciójának politikusa úgy véli, hogy a hagyományos pártok – a konzervatív és a szocialista mozgalom – nem fog tudni többséget szerezni a következő Európai Parlamentben. A kialakítható többség valószínűleg a zöldekkel vagy a liberálisokkal fog kiegészülni, akár 3-4-5 pártnak is egyezségre kell jutnia. Ha valaki többséget akar keríteni, akkor több pártcsoportot is meg kell győznie – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy mik lehetnek a választások központi témái, Szanyi azt felelte, hogy a legfontosabb az európaiság versus nacionalizmus kérdésköre. „Hogy vissza akarunk-e térni a XX. században sok háborút okozó nacionalista feszültségek világába, vagy elmélyíteni szeretnénk az európai együttműködést. Mondanom sem kell, hogy én az elmélyítés pártján állok” – fogalmazott.
Szanyi Tibornál a gazdaság kérdése „ezüstérmes”. Hangsúlyozta, hogy az Unió leginkább gazdasági szövetség. Bizonyos számok szerint a világ első számú gazdasági hatalma, hatalmas erejét azonban nem képes érvényesíteni a világpolitikában. Ha nem akarunk Amerika és Kína között vergődni, mint egy cintányér, akkor a gazdaság tekintetében komoly együttműködésre van szükség” – fogalmazott. Hozzátette, hogy ehhez elengedhetetlen a közös pénznem.
A harmadik helyre a biztonság és a védelem, határvédelem témakörét sorolta az MSZP politikusa. Az EU az elmúlt öt évben megszilárdította a határvédelmi tevékenységét. A 2015-ös migrációs válsághoz képest 95 százalékkal csökkent a migrációs nyomás az Európai Unióra. A veszélyforrások továbbra is léteznek, de az önálló migráció nem tartozik a 3 legfontosabb téma közé – mondta.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!