A határőrizet mindenhol nemzeti hatáskör

 

Nem tudok mondani még egy olyan országot Európában, amely ilyen stabil határőrizetet valósít meg, mint Magyarország – fogalmazott Kis-Benedek József a Kossuth Rádió Európai idő adásában. A műsor második felében Nagy Dániel a jövő évi EP-választások kilátásait elemezte. Várakozásai szerint a bevándorláspárti erők többségben maradhatnak.

Mindenhol a világban nemzeti hatáskörben van. A magyar határzár kiépítésének célszerűségét ma nem vitatja senki, és a kerítés sokat segített, hogy stabil határrendszerről beszélhetünk a déli határszakaszon – mondta Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő.

A migráció miatt a határőrizetet erősíteni kell, ám vannak országok, amelyekben erre nagyobb szükség van, mert a határvédelmet nem tudják maguk biztosítani.

Az EU vezetése az unió határvédelmi ügynökségének, a Frontexnek a megerősítését tűzte ki célul még 2016-ban, de ennek végrehajtására azóta sem került sor. A közelmúltban elfogadtak egy tervezetet, amelyet az Európai Tanácsnak jóvá kell hagynia.

Vannak olyan speciális feladatok, mint az okmányok ellenőrzése, amikor a tagállamok kérhetik a Frontex segítségét, mert hiányoznak az emberi és technikai feltételek. A járőrözésben vagy a migránsok visszaszállításában is segítséget nyújthat a Frontex – tette hozzá.

Oda, ahol normálisan működik a határellenőrzés, értelmetlen európai uniós erőket küldeni – érvelt.

Unión kívüli jelenlét

Az észak-afrikai országokban is jelen lesznek a szervezet emberei, akik az adott ország hatósága és a Frontex államai között tartják a kapcsolatot, elsősorban a Földközi-tenger térségében fekvő tagállamokkal, ahol várható egy nagyobb embertömeg beérkezése – fogalmazott a szakértő.

A szervezet költségvetéséről elmondta, hogy a 2019 és 2020 közötti időszakra 321 millió eurót, a 2021–2027 közötti periódusra pedig 1,2 milliárd eurót biztosított az EU.

„Ez nem kevés pénz, hogy a szervezet megfelelően tudjon működni” – emelte ki.

A múlt heti salzburgi informális uniós csúcstalálkozó egyik legfontosabb kérdése az Európai Bizottság új határvédelmi javaslata volt, amelyet a magyar kormány mellett a görögök, olaszok és spanyolok is bíráltak.

Kis-Benedek József arra számít, hogy lesznek viták és egyeztetések a témában. Angela Merkel német kancellár nem véletlenül járt több afrikai országban az elmúlt időszakban, és az osztrák kancellár, Sebastian Kurz és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is Kairóban tárgyalt. Egyiptom arra vállalt kötelezettséget, hogy az embercsempészek által használt hajókat elkobozzák.

Decemberben kerül sor az Európa–Afrika-találkozóra Kairóban, amelyen uniós politikusok egyeztetnek majd észak-afrikai vezetőkkel a migráció kérdésében.

Bevándorláspárti többség maradhat az EP-ben   

Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet kutatási vezetője a Kossuth Rádió Európai idő adásában a jövő évi európai parlamenti választások kilátásait ecsetelte. Az erőviszonyok megváltozhatnak, és a kisebb pártok is fontos szerepet játszhatnak majd.

Jelenleg az Európai Néppártnak 219, míg a szocialista frakciónak 189 mandátuma van a 751 fős Európai Parlamentben (EP), így a két pártnak abszolút többsége van. A Nézőpont Intézet becslése szerint a 2019 májusi EP-választás után a két nagy párt várhatóan elveszíti ezt a többségét.

Az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformistáknak (ECR) 71, a Liberálisoknak (ALDE) 68 mandátuma van, a Judith Sargentini képviselőt is magában foglaló Zöldeknek pedig 52 képviselője ül Strasbourgban.

A két szélsőjobboldali, euroszkeptikus pártnak, a német AfD-t soraiban tudó Nemzetek és Szabadság Európájának 36 mandátuma, míg a Szabadság és Demokrácia Európája frakciónak 45 képviselője van. Ebben a frakcióban foglal helyet Matteo Salvini és a Liga képviselői, valamint a Marie Le Pen vezette Nemzeti Front politikusai.

Kik nyernek a Brexittel?

A britek kilépésével csökkenni fog az Európai Parlament (EPP) létszáma, a távozó képviselők helyeit nem töltik fel. Nagy Dániel várakozása szerint a legnagyobb veszteség az Európai Néppártot és a Szocialistákat éri majd, de a Konzervatívok és a Zöldek is megsínylik a kilépést.

Az ALDE nagyot nyerhet a változással, hiszen a pártcsoporthoz csatlakozhat Emmanuel Macron pártja, ami 100 mandátummal növelheti a frakció létszámát. A francia elnök pártja a Republikánus pártot amortizálta le teljesen, onnan bővítette szavazói körét – fogalmazott Nagy Dániel.

A politológus szerint nem kizárt a választások után az EPP, az ALDE és a Szocialisták közötti együttműködés, amely mandátumszám szerint kisebb és törékenyebb lehet, mint a mostani, viszont ideológiailag szorosabb alapokon nyugodna.

Törésvonalak az EPP-n belül

A Sargentini-jelentés világossá tette a néppárton belüli törésvonalakat – fogalmazott Nagy Dániel. A Nézőpont Intézet mandátumbecslése szerint az EPP liberális szárnya jelenleg nagyobb, mint a kereszténydemokrata szárnya, de nem biztos hogy így marad a 2019-es választások után.

A Nézőpont Intézet becslése szerint a 2019-es EP-választás után 48 százalékos arányt érnek a bevándorláspárti erők, a mandátumok negyedét a bevándorlásellenes erők, míg a másik negyedét a billegő pártok szerzik meg.

„A politika törvényei alapján az várható, hogy a bevándorláspárti többség kiegészülhet olyan pártokkal, amelyekkel biztosíthatja 50 százalék + 1 szavazat többségét” – mondta a szakértő.

Az adás ide kattintva meghallgatható.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

euranet logo