Nem látszanak közeledni a nézőpontok az Európai Uniót sújtó tömeges migráció és a szövetség jövője kapcsán. A Kossuth Rádió Európai idő című műsora az elmúlt időszak nagy vitát kiváltó eseményeit járta körbe.
Az Európai Unió állam- és kormányfőinek június végi csúcsértekezletén döntés született a tömeges bevándorlás elleni egységes fellépéssel kapcsolatban. Az Európai Parlament (EP) a múlt héten tárgyalta a megállapodás elemeit, ám a képviselők többsége nemtetszését fejezte ki az abban foglaltak miatt.
Sajnáljuk, hogy a tanács elfogadott határozata nem türközi az akaratot a reformra – jelentette ki Antonio Tajani, az EP házelnöke. Az olasz politikus emlékeztetett, hogy a kvóták ügyében a szerződés nem ír elő teljes egyetértést, vagyis a határozat többségi döntéssel is elfogadható lenne. A tagállamok viszont ettől elzárkóznak.
A plenáris ülésen a visegrádi országokat is bírálták. Udo Bullmann, az Európai Parlament szocialista csoportjának az elnöke szerint Lengyelország, Csehország, Magyarország és Szlovákia nem mutat szolidaritást, miközben a kohéziós támogatásokra vagy az energiabiztonságra igényt tartanak ezek az országok.
Az EP ülésnapján felszólalt Sebastian Kurz, Ausztria kancellárja, aki a soros uniós osztrák elnökség terveiről tájékoztatta a képviselőket. Ausztria olyan Európát akar építeni, amely megvédi az európaiakat – jelentette ki az osztrák kormányfő.
Hozzátette: harcolnunk kell az illegális migráció ellen, mert az európai állampolgárok védelme a legelső szempont, és a paradigmaváltás a migrációs politikában. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a külső határok védelmére, ez az alapfeltétele a belső, határok nélküli Európának – mondta Sebastian Kurz.
Komoly kritikával illették Varsót
Az Európai Unió jövőjéről folytatott plenáris vitán felszólaló Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint az európai projektet jóval nyitottabbá kell tenni, mert, mint fogalmazott, példa nélküli módon gyűltek össze a közösséget próbára tevő válságok, utalt a Brexitre, a migrációra és az orosz hibrid háborúra.
Kifejtette: egy biztonságos unióra lenne szükség, amely megvédi Európa állampolgárait a globális vállalkozások hatalmától is, és fontosnak vélte az egyenlőtlenségek elleni fellépést egy ambiciózus uniós kohéziós politika révén. Új versenyjogi szabályokat sürgetett, amelyek megfelelnek a digitális kor fejleményeinek, és számolnak az olyan nagy digitális cégek jelenlétével, mint a Google vagy a Facebook.
Bár a vita Európa jövőjéről volt kiírva, a lengyel miniszterelnök vitapartnerei nem a lengyel javaslatokra reagáltak, hanem a lengyel jogállamiság helyzetét vették górcső alá, különös tekintettel a sokak által elítélt lengyel igazságügyi reformra.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke arról beszélt, hogy rendszerszintű fenyegetést lát a lengyel jogállamiság tekintetében, amelyre nem lehet azt mondani, hogy nemzeti ügy. Amennyiben a hatalmi ágak szétválasztása vagy az igazságügyi rendszer függetlensége sérül valamelyik tagállamban, az uniós üggyé válik, és az egész közösségre hatással van – hangsúlyozta.
Nem lejátszott még a macedón névvita
Orosz Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa a műsorban kiemelte, hogy szeptember–október tájékán tartanak népszavazást Macedónia névváltoztatásáról a balkáni országban. Ennek eredménye azonban önmagában nem elég az Athén és Szkopje közötti vita rendezéséhez.
A szakértő kérdésesnek tartja, hogy a görög fél tekintetében megvalósul-e a parlamenti ratifikációja az alkunak, mely értelmében Észak-Macedóniára módosulna a jelenleg hivatalosan Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevű állam elnevezése. A görög kormánykoalíció ugyanis nem egységes e tekintetben.
Kényes kompromisszum született, hiszen a terület neve azonos egy görög tartománnyal, és a konfliktust tovább bonyolítja az ókori örökség, illetve esetleges területi viták kérdése – emlékeztetett Orosz Anna. Hangsúlyozta: Oroszország érdeke, hogy Macedónia ne csatlakozzon a NATO-hoz. Felhívta a figyelmet, hogy jelentős albán kisebbség él az országban, amely eltökélt az euroatlanti integráció mellett és kompromisszumkész a névvitát illetően.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
