Össztűz alatt az uniós migrációs megállapodás Strasbourgban

 

Az uniós államfők múlt heti csúcstalálkozójának döntéseiről vitatkozott az Európai Parlament a héten – hangzott el a Kossuth Rádió Európai Idők adásában. Az Európai Tanács elégedett, az Európai Parlament nem az uniós csúcstalálkozón született döntéssel.

Az Európai Tanács június végi csúcsértekezletén arról döntöttek, hogy az unió területén belül ellenőrző központokat állítanak fel az újonnan érkezők számára, akik státuszuk elbírálásig maradnának ott, valamint arról, hogy az unión kívül is létrehoznának hasonló régiós központokat.

Az uniós kormányfők migrációval menekültpolitikával kapcsolatos döntéseit tekintették át Strasbourgban. Az Európai Parlamentnek nem tetszik a migrációs  határozat – hangzott el a műsorban.

Csalódottság Strasbourgban

„Sajnáljuk, hogy a Tanács elfogadott határozat nem türközi az akaratot a reformra jelentette ki Antonio Tajani  házelnök, aki emlékeztetett arra, hogy a kvóták ügyében a szerződés nem ír elő teljes egyetértést, vagyis a határozat többségi döntéssel is elfogadható lenne, ettől viszont a tagállamok elzárkóznak.

Csalódottságának adott hangot a parlamenti határozat jelentéstevője, a svéd liberális Cecilia Wikström svéd liberális képviselő, aki szerint a tagállamoknak se elképzelésük, se szándékuk nincs a migrációs válság megoldására és szerint csak arról tudtak megállapodni, hogy kiszervezik az ügyet az EU határain kívülre.

„Amit 28 tagállam nem tud megoldani, hogyan sikerülne Marokkónak, Tunéziának, vagy Albániának” – tette fel a kérdést a képviselő, az EU-n kívüli táborokra utalva.

A liberálisok frakcióvezetője teljes kudarcnak nevezte az uniós csúcsot. Megismételte, hogy az Európai Parlament bírósághoz is fordulhat, ha a tagállamokat a cselekvésre képtelennek találja.

„Zárják be őket szabadságuk alatt ezekbe a menekülttáborokba valahol a Földközi-tenger mentén, mind a 27 állam- és kormányfőt, jussanak megállapodásra, kényszeríteni kell őket – sürgette a Donald Tuskot heves hangú felszólalásában Guy Verhofstadt belga politikus.

A zöldek társelnöke a tengeren történt tragédiára emlékezett. Az elmúlt napokban százak haltak meg az Európába vezető úton – mondta Ska Keller, hozzátéve,hogy a menedékhez való jog európai vívmány, amelyet nem lenne szabad feladni.

A német zöldpárti képviselő keményen bírálta azt is, hogy a menedékkérők befogadása nem lenne kötelező, hanem önkéntes, ami azt jelentheti, hogy egyetlen tagállam sem akar befogadni senkit sem, a menekültek ott maradnak a Szaharában és itt véget is ér a történet – fogalmazott.

Bírálták a V4-eket

A plenáris ülésen ezúttal sem maradt el a visegrádi országokat ért bírálat.

Udo Bullmann, az Európai Parlament szocialista csoportjának az elnöke a négy visegrádi országot bírálta, azért, mert nem mutatnak szolidaritást, miközben a kohéziós támogatásokra vagy az energiabiztonságra igényt tartanak.

A képviselők frusztrációjának az oka, hogy az EP már a legtöbb migrációs jogszabályt elfogadta a saját álláspontját, a dublini reformot is,

De társjogalkotóként az EP nem tud mivel és kiről egyeztetni, mivel a tagállamokból alkotta Tanács, ebben a kérdésben m jutottak kompromisszumra. A parlamenti határozat a menekültek elosztásáról döntött és büntetné azokat az országokat, amelyek ettől elzárkóznak.

A soros elnökséget ellátó Ausztria nem támogatja a kvótarendszert, különösebben nem többségi szavazással.

Az a forgatókönyv sem zárható ki, hogy a jövő évi választások miatt februárban feloszló Európai Parlament nem tud a dublini rendeletről tárgyalni és a feladat a következő testületre marad.

Sebastian Kurz bízik a megoldásban

A Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában arról is szó eset, hogy Sebastian Kurz az osztrák elnökség terveiről tájékoztatott Strasbourgban.

Ausztria olyan Európát akar építeni, amely megvédi az európaiakat – jelentette ki Sebastian Kurz.

„Először is harcolnunk kell az illegális migráció ellen, mert az európai állampolgárok védelme a leges legelső szempont, és mert paradigmaváltás szeretnék a migrációs politikában. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a külső határok védelmére ez az alapfeltétele a belső, határok nélküli Európának”, – tette hozzá.

A CDU-CSU megállapodás nyomán tranzitzónák jönnének létre az osztrák-német határon. Ausztria pedig határellenőrzést tervez Olaszországgal és Szlovéniával közös határszakaszain – hangzott el az adásban.

Sebastian Kurz osztrák kormányfő bizakodó volt. Azt mondta, hogy közép és hosszú távon nincs veszélyben a schengeni szabadövezet és a szabad mozgás.

„Olyan ember vagyok, aki a határok nélküli Európában nőtt fel és megígérem, hogy soros elnökként mindent megteszünk, hogy hosszú távon ismét így legyen majd” – jelentette ki a osztrák miniszterelnök.

A Stop Soros törvényt is bírálták

Az EP határozatban szólított fel a tagállamokat arra, hogy ne kriminalizálják a migrációt támogató szervezeteket.

Egy 2002-ben elfogadott uniós irányelv értelmében a tagállamok kötelesek büntetőjogi szankciókat bevezetni azok ellen, akik migránsok szabálytalan belépését, átutazását vagy tartózkodását segítik elő.

Segítséget nyújtani reménytelen helyzetben lévő embereknek erkölcsi kötelesség – mondta a vitában a holland EP képviselő Judit Sargentini, hozzátéve, hogy a humanitárius segítségnyújtás nem lehet büntethető.

A képviselők szerint az Európai Bizottságnak pontosítani kellene milyen típusú segítségnyújtásra nem érvényesek a büntetési tételek.

Mivel azonban a határozat nem része a jogalkotásnak, a Bizottság azt nem köteles figyelembe venni és várhatóan nem is fogja. Az Európai Bizottság migrációs biztosa Dimitrisz Avramopulosz viszont nem lát elegendő okot a határozat módosítására.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

euranet logo