Uniós szinten nincs egységes definíció a jogállamiságról

 

„Az értékeket minden tagállam másként definiálja, így tehát uniós szinten nincs egységes szabály a demokráciáról, vagy éppen a jogállamiságról” – fejtette ki az Alapjogokért Központ kutatója a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában.Tóth Norbert rávilágított: az 1997-ben aláírt, és 1999-ben hatályba lépett amszterdami szerződés vezette be a hetedik cikk szerinti eljárást, azonban a mechanizmust azóta is rengetegen bírálják.

A magyar jogállamiságot félti az az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE), ezért az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását kezdeményezték. A testület egy hete nagy többséggel elfogadott különjelentése szerint Magyarországon fennáll az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének a veszélye – hangzott el a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában.

Problémakatalógust gyártottak 

Tóth Norbert, az Alapjogokért Központ kutatója szerint a jelentés egy problémakatalógus. A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy a Magyarországgal egyet nem értő európai parlamenti képviselők, akik egyúttal a LIBE bizottságban is helyet foglalnak, megpróbálták összeszedni azokat a pontokat, problémákat, amelyeket a leginkább sérelmeznek.

A képviselőknek olyan kérdéseket és aggályokat kellett összegyűjteniük, amelyekről úgy gondolják, hogy az Európai Unióról szóló szerződés második cikkében foglalt értékek – köztük a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok – sérelmét jelentik. Konkrét eseteket sorol fel a LIBE jelentése, amelyekről azt gondolják a képviselők, hogy sértik a második cikkben foglalt értékeket – hangsúlyozta a szakértő.

Az értékeket azonban minden tagállam másként definiálja, így tehát uniós szinten nincs egységes szabály ezekről a fogalmakról. Tóth Norbert elmondta: az 1997-ben aláírt, és 1999-ben hatályba lépett amszterdami szerződés vezette be az uniós jogba azt az eljárási lehetőséget, amit most hetedik cikk szerinti eljárásnak nevezünk.

Ősszel döntenek 

Jelenleg Lengyelországgal és Magyarországgal szemben kezdeményeztek ilyen eljárást. A mechanizmust a megalkotás óta rengetegen bírálják, és a szakértő elmondása szerint sokan azt mondják: elképzelhető, hogy az eljárás nincs összhangban az alapszerződésekkel. Jelenleg az alapító szerződésben nincsenek kidolgozva az eljárás tartalmi részletei.

2018. szeptember 11-re van előzetesen dátumozva az EP plenáris ülése, ahol várhatóan döntenek majd a hetedik cikk szerinti eljárás kezdeményezéséről. Az EP annyit tehet, hogy egy indokolással ellátott javaslatot küld az Európa Tanácsnak, és végső soron a tanácsnak van lehetősége dönteni ebben a kérdésben.

Megegyeztek a migrációs politikájáról

A Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában arról is szó esett, hogy megegyeztek az uniós tagországok vezetői a migráció kezelését érintő kérdésekben, kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójukon.

A tengeren vagy szárazföldön érkezők számára zárt befogadóközpontokat hoznak létre az unión belül, az ezt önként vállaló országokban, itt bírálják el a kérelmeket. Azokat, akik megkapják a menekültstátuszt, olyan országok veszik át, amelyek ezt önként vállalják. Vizsgálják annak a lehetőségét is, hogy az unión kívül Észak-Afrikában is hasonló központokat alakítsanak ki, erről azonban meg kell egyezni az érintett országokkal.

Korai lenne sikerről beszélni

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csúcs után úgy fogalmazott: korai lenne sikerről beszélni, hiszen még sok a munka. Jelenleg a legegyszerűbb feladatot végezték el, a megvalósítás lesz az igazán nehéz feladat – fogalmazott Baraczka Eszter, a közmédia tudósítója. Hozzátette, az EU a feladatok csak egy részét tudja saját hatáskörén belül megoldani, de meg kell felelnie a nemzetközi és az uniós jognak is, hiszen a legapróbb pontatlanságból is bírósági ügyek sora keletkezhet.

A legnehezebb témában sikerült megállapodni

Németország számára fontos volt, hogy megoldás szülessen a csúcs után, Angela Merkel uniós megoldást sürgetett. A tudósító szerint a csúcs után a német kancellár elégedettnek tűnt és megkönnyebbülhetett, hiszen a legnehezebb témában sikerült megállapodni.

Angela Merkel számára egyébként a másodlagos mozgások szabályozása volt fontos téma. Szerinte a menedékkérőknek és menekülteknek meg kellene tiltani, hogy saját akaratukból közlekedhessenek az uniós tagállamok között. A záródokumentumban azonban ennek kapcsán annyi szerepel, hogy a tagállamoknak minden jogi és adminisztratív eszközzel fel kell lépniük és meg kell akadályozniuk ezeket a másodlagos mozgásokat – hangsúlyozta a tudósító.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

euranet logo