Róma megváltoztatta Párizs hozzáállását a migrációhoz

 

Az Európai Bizottság háromszor annyit szán a határigazgatás finanszírozására a következő költségvetési ciklusban, mint az előző években.

Jelentősen növelné az uniós határok védelmére szánt kiadásait az Európai Bizottság. A következő, hosszú távú uniós költségvetés keretében 35 milliárd eurót fordítanának a migráció kezelésére és a határigazgatásra, ami csaknem háromszorosa az előző időszakban erre fordított összegnek.

A migráció kezelésére növelnék a költségvetés keretét

Kiszelly Zoltán politológus a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában azt mondta: a 35 milliárd euró, amit hét évre irányoztak elő, nagyjából annyi, mint amennyit Soros György egy évre javasolt. Soros György szerint az uniónak évente 30 milliárd euró hitelt kellene felvennie a migráció kezelésére, illetve az afrikai országok megsegítésére.

A szakértő megjegyezte: az Európai Bizottság a következő hétéves költségvetés keretét a tagországok GDP-jének 1 százalékáról 1,12 százalékára emelné, ebből a többletből fordítana nagyobb összeget a migráció kezelésére, illetve más területek rovására csoportosítaná át a pénzt.

Egyáltalán nem biztos, hogy ez a növekedés a költségvetés egészében bekövetkezik, hiszen 11 nettó befizető ország – Hollandiától Finnországig – nem támogatja, hogy a britek távozása után növekedjen az unió költségvetése – fűzte hozzá. A mostani költségvetési javaslat abból indul ki, hogy évente bizonyos számú migránst telepítenek be Európába, és ennek a költségét fedeznék ebből a pénzből – mondta Kiszelly Zoltán.

A visegrádi négyek és Ausztria, Olaszország, illetve most már egyre több ország véleménye szerint nem kell beengedni senkit Európába, hanem lehetőleg az unió területén kívül kellene segítséget nyújtani a biztonságos menekülttáborokban – tette hozzá Kiszelly. Berlin, Brüsszel és Soros György olcsó munkaerőt akar idegen népesség formájában Európába telepíteni. Ezt nem egy nagy terv formájában teszik, hanem több apró részletben – fogalmazott.

Szégyenteljes és botrányos, ami a migrációs jogalkotásban történik

A továbbiakban nem kapnak kikötési engedélyt a migránsokat szállító nem kormányzati szervezetek hajói Olaszországban. Elsőként az Aquarius nevű hajót fordították vissza néhány nappal ezelőtt, amely ismét ráirányította a figyelmet az európai menekültügyi reformok hiányára.

Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése is vitázott erről a héten, és a viták csak megerősítették, hogy továbbra is komoly az aggodalom egy újabb migrációs hullám miatt, és hogy még mindig mély a megosztottság. Egy valamiben azonban csaknem valamennyi képviselő egyetértett: nem halogatható tovább a döntés a közös európai menekültügyi rendszerről.

Az olasz parti őrség Dattilo hajójával illegális bevándorlók érkeznek a spanyolországi Valencia kikötőjébe (MTI/AP/Alberto Saiz)

Az EP tavaly ősszel elfogadta a maga álláspontját az állandó menekültkvótáról, és itt az idő, hogy a tagállamok is lépjenek – érveltek a képviselők a héten. A tanácsban olyan hatalmasak a nézetkülönbségek, hogy az ügy holtpontra jutott – mondta a közmédia brüsszeli tudósítója a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

„Szégyenteljes és botrányos, ami a migrációs jogalkotásban történik” – idézte a tudósító Dimitrisz Avramopulosz brüsszeli migrációs biztos a héten elhangzott szavait. Egy belga politikus úgy vélekedett: ha két hét múlva az uniós csúcson megint nem születik döntés, az EP-nek bírósághoz kellene fordulnia, ugyanis az európai jog szerint a bizottság vagy a parlament bíróság elé idézheti a tanácsot, ha az képtelen cselekedni.

Az Aquarius esete, valamint a német, az osztrák és az olasz belügyminiszter által tervezett migrációs szigorítás azt vetíti előre, hogy már nemcsak a V4-ek ellenállásával kell számolni a döntéseknél.

Róma megváltoztatta Párizs álláspontját

Molnár Anna Olaszország-szakértő szerint nagyot fordult a világ a francia menekültügyi álláspontban, hiszen alig 24 óra leforgása alatt eldőlt, hogy sok menedékkérőt fognak átvenni Olaszországtól – jelentette ki az Aquarius esete kapcsán. Ez mindenképpen az új olasz kormány és leginkább Matteo Salvini belügyminiszter érdeme – mondta.

Kihangsúlyozta, az olaszok nem hagyták magukra a hajón utazó illegális bevándorlókat, hiszen a betegek és a terhes nők olasz földre léphettek, miután őket az olasz hatóságok elszállították a hajókról.

Ahhoz, hogy egy migrációellenes, osztrák–német–olasz tengely jöjjön létre az unióban, a szakértő szerint még meg kell várni, hogy maguk az olasz kormánypártok miképpen fognak dűlőre jutni egymással, a migrációs kérdésben ugyanis hasonló, de mégis különböző álláspontot képviselnek. Olaszország egyelőre még nem fog az EU-ban páriává válni – összegzett az Olaszország-szakértő.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

euranet logo