Kulcsfontosságú visszaszerezni a választók bizalmát

 

A közép-kelet-európai, köztük a magyar fuvarozók számára alakulhatnak kedvezően az unióban sok vitát kiváltó kiküldetési szabályok – hangzott el az Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában. A szakbizottsági jelentést az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia ahhoz, hogy általános érvényű szabály váljon belőle ez EU-ban. Az adásban arról is szó volt: a jövő évi EP választások volt a témája annak a vitaestnek, amelyet az EuRaNet, az Európai Rádiók Hálózata tartott. Az ott megjelent EP-képviselők pártállástól függetlenül egyetértettek abban, hogy kulcsfontosságú kérdés a választói bizalom visszanyerése.

A magyar fuvarozó cégek szempontjából kedvező döntés született egy EP-szakbizottsági szavazás során, ugyanis a nemzetközi fuvarcégek alkalmazottai mentesülhetnének az szigorú, anyagi és egyéb intézkedéseket előíró jelenlegi szabálytervezet alól.

Deli Andor, a szakbizottság néppárti jelentéstevője a Kossuth Rádió Európai Idő műsorában úgy fogalmazott: ez egy részsiker, azonban még az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia ezt a szakbizottsági jelentést ahhoz, hogy általános érvényű szabály váljon belőle ez EU-ban.

Egy nyert csatán túl nagy áttörésnek nevezte a vajdasági EP-képviselő a szakbizottsági sikert, különösen az uniós politikai viszonyok és a nyugati-európai országok hatalmas nyomásgyakorlása miatt, arra viszont felhívja a figyelmet, hogy ezután még sok csatát kell megnyerni a végső győzelemhez

A veszély még nem múlt el, hangzott el a rádióműsorban; Deli Andor elmondta, a javaslatnak mandátumot kell kapnia a plenáris ülésen is – ez akár már június második hetében megtörténhet – ahol, ha nem lesz kifogás emelve, azt a szakbizottsági döntést hallgatólagosan elfogadhatják, viszont ha 76 képviselő aláírást gyűjt, akkor a kérdést napirendre kell venni, és a plenáris ülésnek kell szavazni róla – lebbentette fel a fátylat az EP döntési mechanizmusairól a kérdés kapcsán a magyar EP-képviselő.

Deli Andor szeretné látni, hogy működjön a hallgatólagos jóváhagyás, viszont tart tőle, hogy ha nagyon muszáj lesz, akkor egy 751 fős EP-ben nem lesz nehéz a kellő aláírást összegyűjtenie az ellenérdekelt félnek a kérdés szavazásra viteléhez.

Áttörés jöhet a kilométerórák manipulálása elleni harcban

Statisztikák szerint minden második használt autó, amit Nyugat-Európából keletre visznek, átesik a kilométerszámláló visszatekerésén. Ezen az emberi életeket veszélyeztető állapoton egy EP-határozat változtatna, ami Deli Andor szerint nem egy uniós hatáskör, netán uniós hivatalt eredményezne, hanem egy tagállamokon átívelő rendszert, amivel ki lehetne szűrni – holland példa alapján – az ily módon manipulált autókat, és így javulna az emberek és a közutak biztonsága is.

Elmondása szerint ez csalás, ami ellen csak a határokon átnyúló, tagállami szintű adatbázis létrehozása nyújthat védelmet, ez pedig egy megfelelő fogyasztói biztonságot eredményezhetne – összegzett Deli Andor.

Nem az európaiaké az európai politika

Jövőre EP-választásokat rendeznek, ennek apropójából vitaestet rendezett az EuRaNet, az Európai Rádiók Hálózata, ahol a megjelent EP-képviselők pártállástól függetlenül egyetértettek abban, hogy fontos a választói bizalom erősítése, az, hogy a többük szerint létező EP-buborékon kívül is politizáljanak.

A jövő szempontjából kulcsfontosságú lehet, hogy mennyire tudják a választói bizalmat visszaszerezni az Európai Parlament jövőbeni képviselői – állapították meg a vita résztvevői jobb- és baloldaltól függetlenül. Mint a műsorban elhangzott, a rendezvényen résztvevők szerint kihívás lesz eljutni az európai állampolgárokhoz és felkarolni az ügyeik képviseletét, valamint azon is dolgozniuk, hogy az európai polgárok újra higgyenek nekik.

Nem az európaiaké az európai politika

Egy szocialista EP-képviselő, a szlovén Tanja Fajon szerint az állampolgárok szemében a politikusok „diszkreditálódtak”. Kifejtette, nagyon gyakran azt érzékelik, hogy az európai politika és intézmények csak az európai elité, hogy zárt ajtók mögött játszódik, és ahhoz, hogy újra érdekelté tegyék az uniós állampolgárok számára az európai politikát, úgy véli, az kell, hogy kimenjenek az utcára, beszéljenek velük.

Liadh Ní Riada, az ír Sinn Féin képviselője szerint ők mint EP-képviselők egy buborékban élnek, ezért képtelenek az emberekkel a saját munkájukról beszélni, annak fontosságáról, és ez főleg a fiatalokkal kapcsolatban igaz. Megoldásnak az ír EP-képviselő egyszerű módszert javasol: a fiatalok felé kell fordulni, és rá kell venni őket a demokratikus jogok gyakorlására.

A bizalmatlanság euroszkepticizmust szül, – hangzik el a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában. Ernest Urtasun spanyol-katalán EP-képviselő úgy vélte, sokat segítene, ha az uniós szociális pillér erősebb lenne, ugyanis sokan érezhették azt, hogy magukra hagyták őket szociális problémáikkal.

Abban is egyetértettek a vitán, hogy a jövő évi EP-választás kampánya országonként eltérő hangsúlyt fog kapni – míg az északi országokban a migráció fog megjelenni hangsúlyosan, addig a déli országokban a munkanélküliség, illetve a munkahely-teremtés lesz a kampány fő témája. David McAllister német néppárti EP-képviselő felszólalásában arról értekezett, hogy a nemzeti és az uniós témák összekapcsolhatóak-e. Véleménye szerint kevésbé, ugyanis az EP-kampány során nemzeti és regionális, valamint helyi témákról fog szólni, ugyanis ezek érdeklik az embereket, és nem azok, amelyeket csak az EP-buborékban lévő embereket érdeklik.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

euranet logo