Két konfliktus feszíti az Európai Uniót

 

Kiszelly Zoltán politológus a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában azt mondta: az uniót két konfliktus feszíti, egyrészt a kelet-nyugat konfliktus a nemzeti szuverenitás kérdésében, másrészt pedig az eurózóna nettó befizető, valamint nettó haszonélvezői, vagyis eladósodott országai között húzódó konfliktus. Az Európai Idő összefoglalója.

Letette a hivatali esküt az új olasz kormány – az euroszkeptikus Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a jobboldali Liga által alapított kormány irányíthatja az országot. Az új belügyminiszter máris arra figyelmeztette a miniszterelnököt, hogy fordítson kiemelt figyelmet arra az öt milliárd euróra, amelyet a költségvetésben az országban lévő migránsok támogatására különítettek el, mert azt túlzónak tartja.

Mint fogalmazott: „Olaszország kapui nyitva állnak a rendes emberek előtt, de azok, akik kuplerájt csinálni jönnek ide, és azt gondolják, hogy életük végéig eltartatják magukat, egy útra szóló jegyet kapnak haza”.

A miniszterelnök pedig arról beszélt, hogy elege van azokból a kormányokból, amelyek a markukat tartva mentek Brüsszelbe eddig, hogy „Olaszországnak is jusson egy kis falat”. Márpedig Brüsszel további jelentős támogatást kíván nyújtani a déli tagállamoknak, méghozzá úgy, hogy közép- és kelet-európai országoktól vonnák el a felzárkóztatási forrásokat.

Giuseppe Conte új olasz miniszterelnök kormányának első ülése előtt a római miniszterelnöki rezidencián, a Chigi-palotában 2018. június 1-jén. (MTI/EPA/Claudio Peri)

Magyarország számára a korábbinál lényegesen, mintegy negyedével kevesebb, 17,9 milliárd euró kohéziós támogatás jutna.

Kiszelly Zoltán politológus a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában azt mondta: az uniót két konfliktus feszíti, egyrészt a kelet-nyugat konfliktus a nemzeti szuverenitás kérdésében, másrészt pedig az eurózóna nettó befizető, valamint nettó haszonélvezői, vagyis eladósodott országai között húzódó konfliktus.

Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália és Görögország tartozik az eladósodottak csoportjába, akiket az északiak finanszíroznak, ez a finanszírozás azonban már nem lehetséges a továbbiakban, nem tudják tovább a „víz fölött tartani” a déli országokat – vélekedett.

Nem látják Brüsszelben, Párizsban vagy Rómában, hogyan fogják őket a jövő évtől finanszírozni, ennek az eszközeit keresik, ennek az egyik tünete az olasz kormányválság – tette hozzá.

Meghívólevél lehet a migránsok számára a bolgár javaslat

Meghívólevélként szolgálna a migránsoknak és az embercsempészeknek az unió soros elnökségét adó Bulgária javaslata, a menekültek kvóta alapú elosztásával kapcsolatban.

Rendkívüli veszélyt jelent Európára nézve az unió soros elnökségét betöltő Bulgária migrációs javaslata – jelentette ki Szijjártó Péter múlt héten, Brüsszelben.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint a tárgyalások alapját képező dokumentum, amelynek továbbra is kulcseleme a menekültek kvóta alapú elosztása, meghívólevélként szolgálna a bevándorlóknak és az embercsempészeknek.

A három szakaszból álló bolgár javaslat három szempont, a GDP, a népesség és a befogadott menekültkérelmek alapján osztaná el a migránsokat Európában – mondta el az M1 brüsszeli tudósítója a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában.

Az ezen felüli migránsokat pedig más uniós államokba, például a közép-európai országokba kellene áthelyezni – tette hozzá.

A magyar külügyminiszter élesen bírálta az elképzelést. Szijjártó Péter szerint a bolgár javaslat ugyan kimondja, hogy az intézkedés csak úgymond válsághelyzetben, tehát akkor lépne életbe, ha egy bizonyos számot meghalad a térségbe érkező migránsok száma, ez a szint azonban olyan alacsony, hogy, ha életbe lépne a bolgár javaslat, akkor szinte azonnal el kellene kezdeni a migránsok áthelyezését – mégpedig Közép-Európába, tehát Magyarországra.

A jövő évi európai parlamenti választásra készülnek a tagállamok 

Surján László volt európai parlamenti képviselő úgy véli, hogy az európai keresztény értékeket tisztelő, és azokat megvédeni képes parlamentre van szüksége az uniónak. Ha feladjuk a kereszténységből fakadó kulturális értékeinket, akkor nem marad semmink – mondta Surján László.

Jó tíz évvel ezelőtt még az együtt gondolkodás, a békés hangvétel volt jellemző az Európai Parlamentre, mára azonban mindez jelentősen átpolitizálódott, manapság már a nemzeti parlamentekre jellemző harcos viták vannak ott is – jelentette ki Surján László a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorának adott interjújában.

A volt uniós képviselő szerint a néppárti frakció, mint a legerősebb politikai tömörülés korábban a saját nézeteinek megfelelő ügyeket képviselt, manapság viszont már olyanok mellé is áll időnként, ami ellentétes az általa hivatalosan képviselt világnézettel.

Ilyen például a genderideológiával kapcsolatos kérdések ügye, vagy éppen a Magyarország megbüntetésére, elítélésére vonatkozó előterjesztések. Ez azt jelzi, hogy a baloldali-liberális erők egyre nagyobb hatással bírnak az Európai Parlamentben zajló dolgokra – vélekedett.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

euranet logo