Nagyobb ellenőrzést gyakorolhatunk a személyes adataink felett

 

Május 25-től lép hatályba az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) az Európai Unióban, amelynek értelmében egységes adatvédelmi szabályok vonatkoznak a tagállamokban működő vállalkozásokra, függetlenül azok székhelyétől.

Az intézkedés szakértők szerint a technológia gyors fejlődése miatt régóta esedékes volt. A jogalkotók akarata szerint a szigorúbb adatvédelmi szabályok révén az állampolgárok fokozottabb felügyeletet gyakorolhatnak a személyes adataik felett, a vállalkozások pedig egységes versenyfeltételekben részesülnek.

Kritikusok ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a 2016-ban elfogadott jogszabályok egy részét a technológiai fejlődés már két év alatt is meghaladottá tette. Az adatvédelmi reformmal kapcsolatos tájékoztató anyagokat és hatósági állásfoglalásokat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság honlapján külön menüpontban gyűjtik.

Akadoznak a kiutasítások Németországból

Horst Seehofer német belügyminiszter a tavalyi bűnügyi statisztikákat ismertetve elmondta, a több szempontból is pozitív mérleg ellenére a német lakosság szubjektív biztonságérzete nem igazán megfelelő, és a terrorizmussal továbbra is számolnia kell az országnak. Egy közvélemény-kutatás szerint a németek majd fele kevésbé érzi magát biztonságban, mint egy évvel korábban.

Ennek oka Seehofer szerint többek között az is, hogy Németországban bármikor lehet terrorcselekménnyel számolni. Seehofer kiemelte, a statisztikák az antiszemita bűncselekmények jelentős, 2,5 százalékos emelkedését mutatják. A belügyminiszter arra a kérdésre is igennel válaszolt, hogy Németországban vannak-e „jog felett álló”, azaz no-go zónák.

A politikus a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a kiutasítások felgyorsítását és következetes betartását tartja szem előtt és a legfontosabbnak. Volf-Nagy Tünde az M1 berlini tudósítója hozzátette: a statisztikák szerint is akadozik a kiutasítások végrehajtása. Március végéig ugyanis 61 ezer ember kiutasításáról született döntés, amelynek mindössze hatezer embernél sikerült érvényt szerezni.

Az igazságszolgáltatás és a demokrácia viszonya

A jog természetesen alapfeltétele a jogállamiságnak, így a demokráciának is, sok esetben azonban azt látjuk, hogy a jog csatornázza a demokratikus kifejezési formákat, azaz megakadályozhatja a népet, hogy kifejtse véleményét – mondta a Kossuth Rádiónak adott interjúban a Jog a demokrácia ellen? című kötet szerzője.

Bertrand Mathieu példaként az Emberi Jogok Európai Bíróságát hozta fel példaként, amely, mint mondta, önmagában egy pozitív intézmény, de egyben olyan hatalom, amely képes megakadályozni a népet abban, hogy döntsön olyan kérdésekben, mint például, hogy mi a házasság, a szabadság, miként gyakorolja a vallását.

Cenzúrázhatja a nép véleményét, behelyezi magát a nép szerepébe, így bizonyos kérdésekben a bíró dönt a nép helyett, véleménye úgy jelenik meg, mintha az lenne a nép véleménye – fejtette ki.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

euranet logo