A jog a demokrácia ellen fordulhat

 

Budapesten mutatta be új könyvét Bertrand Mathieu, a legismertebb francia alkotmányjogász. A professzorral a Kossuth Rádió Európai Idő című műsora készített interjút.

A jog természetesen alapfeltétele a jogállamiságnak, így a demokráciának is, sok esetben azonban azt látjuk, hogy a jog csatornázza a demokratikus kifejezési formákat, azaz megakadályozhatja a népet, hogy kifejtse véleményét – mondta az interjúban a Jog a demokrácia ellen? című kötet szerzője.

Bertrand Mathieu példaként az Emberi Jogok Európai Bíróságát hozta fel példaként, amely, mint mondta önmagában egy pozitív intézmény, de egyben olyan hatalom, amely képes megakadályozni a népet abban, hogy döntsön olyan kérdésekben, mint például, hogy mi a házasság, a szabadság, miként gyakorolja a vallását.

Cenzúrázhatja a nép véleményét, behelyezi magát a nép szerepébe, így bizonyos kérdésekben a bíró dönt a nép helyett, véleménye úgy jelenik meg, mintha az lenne a nép véleménye – fejtette ki.

Bertrand Mathieu francia alkotmányjogász A jog a demokrácia ellen? című, a Századvég Kiadó gondozásában megjelent könyvének bemutatóján a Budapesti Francia Intézetben 2018 május 9-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A professzor szerint részben ez okozza az unió válságát is. Úgy véli, sok esetben a döntési hatalom teljesen elvált a nép által hozott döntésektől. Olyan, mintha a nép döntéseket hozna bizonyos helyzetekben, amelyről a döntési hatalom nem venne tudomást.

Európának például sokkal jobban tiszteletben kellene tartania a nép által hozott döntéseket – tette hozzá.

A legutóbbi európai választásokon a nép megmondta véleményét, a legrosszabb politika pedig ilyenkor az, ha azt mondjuk, Brechtet idézve, hogy a nép rosszul szavaz, ilyenkor nem szeretjük a népet. Ezekkel a szavazásokkal az állampolgárok azt fejezték ki, hogy legalább a hatalom egy részét szeretnék visszaszerezni – hangsúlyozta.

A professzor példaként a kontroll nélküli bevándorlás ügyét hozta fel, szerinte, ha valaki elő akarja írni, hogyan éljünk, azt a nép nem fogja feltétlenül szeretni. Ha pedig ezt az akaratot populistának bélyegzik, sőt lenézik, abból sok veszély kerekedhet – mondta.

Bertrand Mathieu szerint ha az európai identitást szeretnénk erősíteni, akkor több Európára lenne szükség, de olyan Európára, amely megérti és tiszteletben tartja a nemzeti identitásokat. Hiszen egy német nem lesz francia, egy francia pedig nem lesz magyar.

A nemzetek Európájára van szükség, de olyanra, amely mind Európát, mind a nemzeteket erősíti – hangsúlyozta. Úgy véli, rendkívül fontos lenne a jogköröket tisztázni: mi az unió feladata, mi a nemzeteké. Lényeges lenne azokat is meghatározni, mik a közös európai értékek, mik a nemzeti értékek. Fontos lenne azonban, hogy Európa ne akarjon mindent a nemzetek helyett megmondani – tette hozzá.

A professzor úgy véli, újjá kell alapítani Európát, de minél előbb, mert a nép lassan elutasítja azt. Ezt pedig a nemzetek tiszteletben tartásával kell véghezvinni. Bertrand Mathieu szerint a jövő évi uniós választásokon megerősödhetnek az Európa-ellenes táborok.

Ezt megakadályozandó pedig szerinte erőteljes gondolkodásra, kommunikációra lenne szükség, hiszen a nép egyre jobban úgy érzi, nincs hatása arra, milyen lesz Európa jövője. Újra kell gondolni a kapcsolatot Európa és a nép között, konzultálni kell arról az emberekkel, mit várunk Európától gazdasági, szociális vagy éppen geopolitikai szempontból.

Vissza kell állítani a nép és Európa közötti megszakadt kapcsolatot – hangsúlyozta az interjúban Bertrand Mathie alkotmányjogász, a francia Alkotmányjogi Kutatóközpont vezetője, a Nemzetközi Alkotmányjogi Egyesület elnökhelyettese, valamint a Francia Alkotmányjogi Egyesület emeritus elnöke.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

euranet logo