Szakértő: a Trump megválasztása óta bekövetkezett változások pozitív hatást is gyakorolhatnak az unióra

 

Még nincs vége az Európai Unió és az Egyesült Államok közt kialakult kereskedelmi vitának, amelybe már Kína is bekapcsolódott. Uniós források szerint Peking együttműködésre hívta fel Brüsszelt, és közös felelősségnek nevezte a nemzetközi szerződéseken alapuló többoldalú kereskedelmi rend megőrzését.

Komoly súllyal jelenik meg az európai döntéshozók szemében, hogy az Egyesült Államok már nem csak és kizárólag partnerként jelenik meg, hanem versenytársként is a szövetség szempontjából – mondta Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában. A vámháborúra emlékeztető folyamat február végén bontakozott ki, amikor Donald Trump bejelentette, hogy szigorú vámokat vezetnek be az acél- és alumíniumtermékekre vonatkozóan.

Az amerikai elnök ugyanakkor tárgyalásokat kezdeményezett Európával, és jelezte, hogy nem azonnal vezetik be ezeket a szankciókat. Az Európai Bizottság részéről ellenlépéseket helyeztek kilátásba: az Egyesült Államokból származó termékek megemelt vámjának tervezik.

Számos ezzel összefüggésben lévő konszenzus megkérdőjeleződött, amely az elmúlt évtizedeket jellemezte, hívta fel a figyelmet a Századvég kutatási igazgatója. Szerencsés fejleménynek tartja, hogy az európai politikusok megpróbálnak erre reagálni.

A szakértő úgy véli, Európának csak akkor lehet önálló globális politikai arcéle, ha önálló – akár az Egyesült Államoktól független – külpolitikája, illetve önálló katonai erőkivetítési képessége is létrejönne. Ezek előremutató dolgok lennének, és Orbán Balázs véleménye szerint Magyarország szempontjából is támogatandóak.

Hangsúlyozta: az okoz igazán problémát, hogy jelen pillanatban az Európai Unió és a tagállamok vezetői nem értenek egyet abban, hogy pontosan milyen is legyen ez a politika. Nincs egység a tekintetben, hogy mi legyen az unió által követett szerepfelfogás, mire használják a külpolitikai és a most minimális, a jövőben akár bővülő katonai képességet – részletezte. Orbán Balázs egyébként nem is lát esélyt erre.

Ha körbenézünk az Európai Unió szomszédságában zajló folyamatokra, akkor azt látjuk, hogy a Közel-Keleten vagy Észak-Afrikában zajló konfliktusokban az EU vagy nincs jelen, vagy néhány tagállam ugyan részt vesz, de csak, mint nemzetállamok, amely szerepben más célokat követnek, mint az unió egésze – mutatott rá a szakértő. Erre a jelenségre tipikus példaként említette Líbia esetét.

Orbán Balázs kiemelte: olyan változások indultak el Donald Trump megválasztásával kapcsolatban, amelyek pozitív hatást is gyakorolhatnak az Európai Unióra, de jelen pillanatban a tagállamok közötti megközelítésbeli különbségek aláássák az ebből származó esetleges versenyelőny lehetőségét. Sőt, a tapasztalatok alapján inkább a jövőbeli konfliktusok forrásait rejtik az unió jövőjét illetően.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

euranet logo