Minority Safepack: ezt a nevet viselte a polgári kezdeményezés, amelyet többek mellett magyar politikusok indítottak az őshonos európai kisebbségek jogi védelmének megteremtéséért.
A kezdeményezés honlapján ma már az olvasható, hogy 1 millió 215 ezer 879 aláírás gyűlt össze az előírt egymillió helyett, a megszabott hét ország helyett pedig az unió minden tagállamából érkeztek támogató nyilatkozatok. A legtöbb Magyarországról érkezett: 569 ezer. Romániában 303, Olaszországban 60, Szlovéniában 57, Spanyolországban 53 ezren csatlakoztak a kezdeményezéshez.
Hetven polgári kezdeményezés indult az elmúlt 6 évben, ebből eddig négy volt sikeres – jelentette ki Tóth Norbert nemzetközi jogász a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában. A Minority Safepack az ötödik, vagy a hatodik sikeres kezdeményezés lesz. Ez azért kétséges még, mert jelen pillanatban van egy másik kezdeményezés is, amely nagyjából a Minority Safepack-hez hasonló időben zárult le – tette hozzá.
A nemzetközi jogász szerint ez is jelzi, hogy ez a siker nagyon nagy dolog. A fennálló uniós szabályok ugyanis nem igazán kedveznek a polgári kezdeményezéseknek, de ígéret van rá, hogy hamarosan felülvizsgálják ezeket.
A következő lépés a hitelesítés, az aláírások ellenőrzése lesz. Erre minden tagállamban egy külön testület van kijelölve, Magyarországon ez a nemzeti választási bizottság lesz. Az ellenőrzésre három hónap áll rendelkezésre. Ezt követően minden tagállamnak egyenként nyilatkoznia kell, hogy az a náluk gyűjtött aláírások érvényesnek számítanak-e.
Amennyiben igen, kiadnak erről egy igazolást a Minority Safepack kezdeményezés vezetőinek, akik ezeket összegyűjtik és benyújtják az Európai Bizottságnak, egyben kezdeményezik, hogy a testület vegye nyilvántartásba, mint sikeres kezdeményezés. És innen kezdődik az Európai Bizottság igazi, érdemi munkája az ügyben – mondta Tóth Norbert.
A nemzetközi jogász szerint az Európai Bizottságnak mindenképpen foglalkoznia kell az üggyel, közmeghallgatásokat, konferenciákat kell szerveznie. A legfontosabb azonban az, hogy három hónapon belül ki kell adnia egy nyilatkozatot arról, milyen intézkedéseket tervez a kezdeményezéssel kapcsolatban.
A legpesszimistább változat az, amit sajnos szintén megteheti a bizottság, hogy nyugtázza a kezdeményezést, de azt mondja, hogy nem kíván semmit tenni az ügyben – tette hozzá.
Tóth Norbert arról is beszámolt, hogy az Európai Bizottság már korábban jelezte, a kezdeményezés néhány pontját nem fogja támogatni, ugyanakkor vannak olyan területek, amelyekben fontos előrelépések tehetők. Ilyenek például a kisebbségi szempontok beépítése néhány uniós programba. De fontos lenne, ha sikerülne létrehozni egy nyelvi sokféleség központot, illetve az egyik leglényegesebb célkitűzés egy kisebbségvédelmi ügynökség lenne – mondta a szakértő.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!