A huszonhetek elfogadták tárgyalási irányelveiket a jövőbeli EU-brit kapcsolatokra vonatkozóan

 

Elfogadták az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatrendszerére vonatkozó tárgyalási irányelveiket pénteki brüsszeli találkozójukon a brit kilépés után bennmaradó tagállamok vezetői.

A tájékoztatás szerint a huszonhetek emellett elvi jóváhagyásukat adták a szigetország kilépését követő átmeneti időszakhoz, amelynek feltételeiről néhány napja állapodtak meg a felek főtárgyalói.

Az irányelveket részletező dokumentum szakértők szerint nem tartalmaz meglepetéseket.

Az Európai Tanács mindenekelőtt üdvözölte a felek tárgyalódelegációi által a hét elején elért megállapodást, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bizonyos kérdésekben még nem sikerült megegyezésre jutni, ezért fel kell gyorsítania az egyeztetést a fennmaradó ügyekben.

Mint írták, az EU a lehető legszorosabb viszonyra törekszik a jövőben az Egyesült Királysággal, a gazdasági és kereskedelmi partnerség mellett egyéb területeken is együttműködésre van szükség, például a terrorizmus elleni harcban, illetve a kül-, a biztonság- és a védelempolitikában.

Ugyanakkor figyelmeztettek: a brit álláspont korlátozza a „jövőbeli partnerség mélységét”, ugyanis elkerülhetetlenül zavarok fognak keletkezni a kereskedelemben, ha az ország elhagyja a belső piacot és a vámuniót. „Ez sajnos negatív gazdasági következményekkel fog járni, elsősorban az Egyesült Királyság számára” – tudatták.

Rámutattak, hogy a tervezett megállapodásnak kiegyensúlyozottnak kell lennie a jogok és a kötelezettségek tekintetében, s elismételték: a négy szabadság – a tőke, az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő szabad mozgása – szétválaszthatatlan, és London nem “mazsolázhatja ki” az egységes piac számára előnyös részeit.

A huszonhetek kiemelték, hogy készek megkezdeni a munkát egy „jkiegyensúlyozott, ambiciózus és széles körű” szabadkereskedelmi egyezmény tető alá hozása érdekében, de ezt csak a brit kiválás után lehet majd véglegesíteni. A szerződés a tervek szerint az áruk teljes körére kiterjedne nulla százalékos vámmal, és bizonyos mértékben a szolgáltatásokra is.

Leszögezték azonban, hogy az EU kész felülvizsgálni ezen irányelveket, amennyiben a jövőben változik London álláspontja a belső piaci tagságot és a vámuniót illetően.

Végezetül aláhúzták: szoros együttműködésre kell törekedni egyebek mellett a kutatás, az innováció, az oktatás és a kultúra terén, és el kell kerülni a zavarokat a közlekedésben, ide értve a légi közlekedést is.

Theresa May brit miniszterelnök üdvözölte a döntést a 2019. március 30-ei kilépéstől 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszakról, mondván, hogy ez mérsékli a bizonytalanságot az emberek és a vállalatok számára. Kijelentette, “új dinamizmus”, az “együttműködés szelleme” tapasztalható a felek közötti egyeztetéseken.

Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló döntő fontosságúnak nevezte a lépést “ebben a nehéz és rendkívül tárgyalási folyamatban”.

A bennmaradó országok állam- és kormányfői péntek délelőtt szűk körben, brit kollégájuk nélkül tárgyaltak a Brexit folyamatának állásáról.

 

Acél importvámok: Állandó mentességet kér Washingtontól az EU

Állandó mentességet kellene kapnia az Európai Uniónak az importált acélra és alumíniumra kivetett amerikai védővámok hatálya alól – írták az uniós vezetők pénteki brüsszeli csúcstalálkozóján elfogadott zárónyilatkozatban, miután az Egyesült Államok kormányzata bejelentette, egyelőre mentesítik az EU országait a vámok alól.

A dokumentum aláírói mindenekelőtt sajnálatukat fejezték ki az amerikai importvámok miatt, és leszögezték, az intézkedés nem igazolható nemzetbiztonsági okokkal.

Mint közölték: a Donald Trump amerikai elnök által bejelentett lépés nem nyújt megfelelő orvoslatot a globális túlkapacitás valós problémájára.

“Az erős transzatlanti kapcsolat a sarokköve mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió biztonságának” – hangsúlyozták a közös nyilatkozatban.