Január végén újraindulhatnak a Brexit-tárgyalások

 

London a kilépési tárgyalások következő fordulójára készül. Nem csak gazdasági ellentétek húzódnak a németek és a franciák között, a két parlament továbbra is megosztott a jövőt illetően. Többek között ezekkel a témákkal foglalkozott a Kossuth Rádió Európai Idő című műsora.

Az elmúlt hetekben a színfalak mögött folytatódtak a Brexittel kapcsolatos megbeszélések, ún. technikai tárgyalásokkal, amelyeken főként az első hónapok találkozóin megoldatlanul maradt kérdések próbálták tovább görgetni, remélhetően a megoldás felé.

Ebbe a dobozba söpörtek be rengeteg mindent, az ír határ kérdésétől az állategészségügyi felügyelet, és a bírósági tárgyalások részleteinek ügyéig.

Miközben a háttérben a szakértők és a beosztott tárgyalók csendben egyeztetnek megannyi szakmai részletkérdésről, az uniós főtárgyaló arra vár, hogy a tagországok vezetői a második szakaszhoz igazított tárgyalási instrukciókkal lássák el őt. Erre valószínűleg a január végi uniós csúcstalálkozón kerülhet sor. Ezt követően újraindulhatnak a magas szintű uniós tárgyalások.

Ki húz hasznot a francia-német ellentétből?

Nem csak gazdasági ellentétek húzódnak a németek és a franciák között. Bár heves vita árán megújították az 55 éves Elysée-szerződést. A két parlament továbbra is megosztott a jövőt illetően.

Európa sorsát határozta meg 55 évvel ezelőtt az Elysée-szerződés. A német és a francia vezetés ezzel elismerte, hogy nem egymás ellen, hanem összefogva kell újjáépíteni Európát, megőrizve ezzel világpolitikai egyensúlyukat is. Ennek köszönhető a viszonylag hosszú békés, gyarapodó időszak. Az együttműködés alapját megteremtő bilaterális szerződést, aláírásának 55. évfordulóján megújították – bár heves viták árán.

A Bundestagban a francia nemzetgyűlés küldöttségének részvételével tartott ülésen voltak, akik úgy vélekedtek, hogy a valódi cél az Európai Egyesült Államok megalapítása, amely ellentétes az Elysée-szerződéssel. Ezen az úton nem követi Berlint és Párizst, Magyarország, Csehország és Lengyelország sem.

Kiszelly Zoltán politológus szerint a konfliktus abból adódik, hogy Macron a francia politikai hagyományt folytatva indikálja Franciaország politikai vezető szerepét. Ezt a németek akkor fogadnák el, ha a franciák megreformálnák, modernizálnák saját gazdaságukat – tette hozzá.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

euranet logo