Elsőként reagált a megváltozó uniós költségvetésre Magyarország

 

Több tízmilliárd euró esik ki az Unió költségvetéséből azután, hogy az Egyesült Királyság távozik, így kérdéses, hogy a következő ciklusban hogyan fogják pótolni a kiesett összeget. Belátható időn belül nem fog növekedni az EU tagjainak száma, így valószínűleg az egyetlen járható út lesz, hogy a tagállamok legalább 0,1 – 0,02 százalékkal növelik a befizetéseiket. Minden más tagállamot megelőzve Magyarország már bejelentette: kész növelni befizetéseit az uniós kasszába.

Ezt Lázár János jelentette be azon a brüsszeli vitán, amit a következő költségvetési ciklus befizetései kapcsán rendeztek az EU „fővárosában”, és ahol Jean-Claude Juncker kijelentette, hogy a költségvetési viták véres csatamezőkké változtatják mindig a tárgyalásokat – ezt már Baracka Eszter, a közmédia brüsszeli tudósítója mondta el az Európai Idő január 13-i adásában.

A vitáról szólva elmondta: évente 12-15 milliárd eurós költségvetési lyuk befoltozásának szándékával ültek össze tanácskozni, hiszen a következő hétéves keretciklusban már nem számíthatnak London befizetéseire. Azért is gond az Egyesült Királyság távozása, mert ő nettó befizető volt eddig, így eggyel kevesebb lesz az az ország, amelyik (papíron) többet fizet be, mint amennyit visszakap a közös büdzséből – hangzott el. Igaz, azt maga Sigmar Gabriel német alkancellár és külügyminiszter ismerte be, hogy Németország a jelenlegi uniós pénzügyi rendszerben a legnagyobb nyertes, az az nettó befizetőből nettó haszonélvező.

Mást is mondott Lázár János, aki az MTI tudósítása szerint úgy fogalmazott, Magyarország kész 1,2 százalékára emelni a hozzájárulását az Európai Unió büdzséjéhez a következő hétéves költségvetési ciklusban, mivel az Egyesült Királyság tervezett kilépésével és az új kihívásokkal több feladat jut kevesebb befizetőre. Lázár arról is beszélt, hogy “offenzív, bátor, kezdeményező” költségvetési javaslatot vár az Európai Bizottságtól a 2020 és 2027 közötti ciklusra, mert a mostani büdzsé “defenzív” volt, amely egy válságra reagált, de a közös politikák, kohéziók jó befektetések voltak, azzal a nettó befizetők és haszonélvezők mellett mindenki jól járt.

Az is látszik, hogy melyek lesznek a Brexit utáni költségvetés kevésbé és nagyon jól finanszírozott tételei: Baraczka Eszter szerint az Erasmus és a közös tudományos kutatások vesztesei lesznek a következő uniós költségvetési ciklusnak, a migrációra és a biztonságra pedig valószínűleg sok lehet. És saját bevételekben is gondolkozik az Unió, így például abban, hogy a szén-dioxid kereskedelemből származó bevételeket a közös büdzsébe irányítsa.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

euranet-logo