Völner: Kettős mérce a kvótaperben

 

Bíróság elé került az Európai Bizottság kvótaügyi keresete a Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen indított kötelezettségszegési eljárásban. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Völner Pál a per kapcsán azt nyilatkozta: most kiderül, hogy az Európai Unió jogállami elvek szerint működik-e, és megbüntetik-e Magyarországot egy olyan szabály alapján, amely már nem létezik, illetve amit nem tartott be szinte senki.

Völner Pál utalt arra is, hogy az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, hiszen csak három tagállamnál kifogásolja az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítását, miközben azt több ország sem hajtotta végre érdemben.

„Álláspontunk szerint az Európai Bizottság példát akar statuálni, egyfajta megfélemlítés zajlik, a bizottság asztalán jelenleg is ott van az állandó és felső határ nélküli betelepítési kvótákról szóló tervezet” – hangsúlyozta Völner Pál a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

A kettős mérce alkalmazása „ordítóan látszik” ebben az ügyben – tette hozzá. Az államtitkár szerint a megtámadott államok erre fognak hivatkozni.

Az újabb kvótapernek nincsenek időbeni korlátai, azokat a bíróság elnöke „menet közben” állapítja meg. Tóth Norbert, az Alapjogokért Központ kutatója szerint legkorábban az év végére várható ítélet.

Megerősödnek a magyar–brit gazdasági kapcsolatok

Együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) a londonival, a kereskedelmi fejlesztés, gazdasági együttműködés és az üzleti kapcsolatok megerősítéséről. A megállapodással a vállalkozások forráshoz, illetve piachoz jutását, a szakképzést, továbbá a szabályozói környezet egyszerűsítését, a bürokrácia csökkentését segítik elő.

Krisán László, a BKIK elnöke úgy vélekedett a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában, hogy a vállalkozót egy dolog érdekli: tagként vagy regisztráltként tud-e olyan szolgáltatást kapni, ami a napi életét megkönnyíti. Ez négy területre irányul: az egyik a pénz, a forrás, ami lehet hitel, tőke, pályázat vagy garancia; a másik a piacra jutás, a harmadik az adminisztrációs túlbürokratizált hazai intézmény kordában tartása, a negyedik pedig a tudásközpontúság, például a szakképzés, a mesterképzés, az OKJ-s képzés, ezeken a területeken a kamarának hagyományos és közfeladatai is vannak – sorolta.

Szerinte ha egy akkora város mint London és annak kamarája át tudja nekünk adni azokat a gyakorlatokat, amelyek segíthetnek a hazai vállalkozások életének megkönnyítésében, akkor az egyszerűbbé tenné a működésüket.

 

A német választópolgárok harmada új választást akar

Karácsonyra remélték, de jó, ha húsvétra lesz új kormánya Németországnak. Immár több mint három hónapja nem tudnak megegyezni a koalíciós partnerek. Vasárnap folytatódtak a tárgyalások egy estleges nagykoalíció létrehozásáról, de a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a németek megunták a politikai huzavonát, a megkérdezettek több mint 30 százaléka új választást szeretne.

A közmédia berlini tudósítója a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában azt mondta, a német kancellárban egyértelműen csalódtak a német emberek. Angela Merkel ugyanis szeptember 24-én kapott megbízást arra, hogy kormányt alakítson, azonban azóta eltelt több mint száz nap, az országnak pedig még mindig nincs kormánya, ami valahol a kancellár kudarca is.

A tudósító hozzátette, hogy egy friss közvélemény-kutatás szerint minden második német gondolja úgy, hogy Merkel lenne a legjobb kancellár, de a nagy többség úgy látja, már nincs benne annyi lendület, hogy négy évig vezesse az országot.

Merkelt emellett nagyon sokan bírálják nyíltan a menekültpolitikája és vezetési stílusa miatt. Ráadásul sokan ellenzik, hogy kisebbségi kormányzás legyen az országban, mert Merkel kiváró politikáját nem tartják jónak.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

euranet-logo