A belpolitikai stabilitás évei véget értek

 

Idén választásokat tartottak az Európai Unió olyan kulcsországaiban, mint Németország és Franciaország, de voksoltak Hollandiában, Ausztriában és Csehországban is. Az eredmények közös nevezője, hogy a hagyományos politikai elitekkel szembeni kritikus pártok megerősödtek, vagy tovább erősödtek. Kiss J. László egyetemi tanár a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában értékelte a választások következményeit, amit az Európai Idő című rádióműsor idézett fel.

Az idei európai választási eredmények alapján kijelenthető, hogy a belpolitikai stabilitás évei véget értek, aminek sajátossága, hogy ez viszonylag jó gazdasági feltételek között következett be – mutatott rá Kiss J. László. Különösen igaz ez Németországra – folytatta, ahol olyan időszak kezdődött, amely nem a „régi hiperstabilitás” éveire emlékeztet.

Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD elnöke. (MTI/EPA pool/Felipe Trueba)

Szerinte megszűntek a különbségek azon nagy néppártok között, amelyek a jóléti állam kialakulásában felemelkedtek és két különböző alternatívát kínáltak, ezzel pedig csökkent a pártok integrációs hatása, vagyis mind kevesebb embert tudtak maguk mögé állítani. Így számos párt emelkedett fel a „széleken” – magyarázta a szakértő.

Ez azt eredményezte, hogy a többségalkotási lehetőségek „gyakorlatilag drámailag megváltoztak” még olyan stabil országokban is, mint Németország vagy Ausztria – összegzett az egyetemi tanár.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát.

euranet logo