Felpörgött az idén az uniós források felhasználása

 

Fontos eredményt hozott az év az uniós források felhasználása szempontjából, a leglényegesebb pedig, hogy tavaszig az összes gazdaságfejlesztési pályázatot kiírta a kormány, folyamatosan nyíltak meg a pályázatok a vállalkozások számára, és változatlanul vannak még nyitott források. Emellett elkezdődtek a kifizetések is, megkezdődhettek a konkrét fejlesztések, a pályázatok végrehajtása – derült ki az Európai idő szombati adásából.

Az idei év a pályázatok kiírásáé, a növekvő kifizetéseké és a fejlesztések megkezdéséé volt. A kitűzött cél szerint március végéig ki kellett írni az összes gazdasági fejlesztési pályázatot, ami meg is történt: több ezer milliárd forintnyi pályázati forrás nyílt meg és nyílik még a következő hónapokban is. Kitűzött feladat volt a beruházások megkezdése is.

Ezek a célkitűzések közvetlenül kapcsolatban vannak a mindennapokkal is, mivel hozzájárulnak a munkahelyek teremtéshez és a gazdaság növekedéséhez is. Az uniós források lehívásának felpörgetését elsőként az építőipar érezte meg, felpörgött az ágazat teljesítménye.

Az építőtevékenység finanszírozása hazánkban jelenleg erősen uniósforrás-függő, ugyanis az összes megrendelés hozzávetőleg 60 százalékát a kormányzati-önkormányzati intézmények megrendelései teszik ki – mondta el a Kossuth Rádió Európai idő című magazinjában Koji László, az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.

A szakember elmondta: az ágazatban lévő cégek is szerettek volna versenyezni korábban támogatásokért a saját fejlesztéseikhez, beruházásaikhoz, ám ez nem igazán történt meg. Az építőiparosok számára nem volt testre szabott pályázati kiírás, ahol pedig lett volna, ott nem nagyon álltak sorba támogatásokért, mivel bizonytalannak érezték a piacukat – magyarázta.

Nagy változás történt az idén

Az elnök szerint nagy változás történt 2017-ben. „Azt látjuk, hogy a következő 2-3 évben garantáltan növekszik majd a fizetőképes kereslet, biztosan van piacunk, és saját beruházásaikhoz az építőiparosok igényelnék az uniós forrásokat” – mondta.

Koji László kiemelte, a fejlesztések révén a korszerűbb eszközökkel, szerszámokkal gyorsabban és jobb minőségben lehet dolgozni. „Az ezekre kiírt pályázatok lehetőséget adnak a betanításra is, tehát nem csak a gépi erőforrásokat, hanem az élőmunkát is mint erőforrást tudjuk javítani ezekkel az uniós forrásokkal – ettől leszünk hatékonyabbak, gyrsabban tudunk dolgozni. Ez nagyon fontos lenne, mert nincs elegendő szakmunkásunk” – emelte ki az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetségének elnöke.

Megszűnt az időprés

Pályázati döntések egészen az év végéig születnek, akár arra a 430 mikro-, kis- és középvállalkozásra gondolunk, amely decemberben nyert el 40 milliárd forintnyi forrást, akár arra az 54 cégre, amely 13 milliárdot kapott technológiai és digitális fejlesztésekre. A viták és a párbeszéd témája alapvetően megváltozott a három évvel ezelőttihez képest, amikor szó szerint versenyfutás volt az idővel, hogy a 2007-2013 közötti pénzeket még fel tudja használni az ország. Erre a változásra is utalt Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az Európai időben, amikor áttekintette az évet az uniós források tekintetében.

Három évvel ezelőtt az volt a legfontosabb kérdés, hogy hogyan tudunk kiszabadulni abból az időprésből, ami a pályázatok gyors forrásfelhasználására vonatkozó kötelezettségből adódott. Ma mi vagyunk a leggyorsabbak a tekintetben is, hogy a saját vállalkozásinknak milyen ütemben tudtuk megnyitni a fejlesztési források lehívásának lehetőségeit – mondta el a Kossuth Rádió Európai idő című magazinjában Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

Úgy fogalmazott: 3–4 évvel ezelőtt a kormány két nagyon világos célt, kérdést határozott meg. Az egyik az volt, hogyan tud több munkahelyet teremteni, a másik, hogy hogyan tudja a gazdasági növekedést minél magasabb szintűre pörgetni, illetve hogyan tudja garantálni annak magasabb szinten maradását.

„Ezt a munkát kell elkötelezetten folytatni”

„2010-ben, amikor a második Orbán-kormány megalakult, 12 százalékos munkanélküliségről beszéltünk, mára lényegében elértük a teljes foglalkoztatottságot. 4 százalék alatti a munkanélküliség, több mint 700 ezerrel több ember dolgozik ma Maggyarországon, mint 2010-ben” – részletezte az államtitkár, aki azon személyes meggyőződéséről is beszélt, hogy abban, hogy milyen fejlesztések valósulnak meg, milyen lesz a magyar gazdaság belső szerkezete, abban a fejlesztési politikának rengeteg szerepe van.

Rámutatott: ma nem azt kérdezik a gazdasági elemzők, amint 2010 előtt, vagyis hogy a zsugorodás mértéke vajon milyen lesz, hanem azt, hogy a növekedés mértéke 4 százalék alatt vagy felett realizálódik.

Nincs olyan objektív gazdasági mutató, amely ne azt igazolná, hogy Magyarország 2010-es, abszolút sereghajtó pozíciójából 2017-re a régió legversenyképesebb gazdaságává vált. Ezt a munkát kell elkötelezetten folytatni – szögezte le Csepreghy Nándor államtitkár.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát.

euranet logo