Egyre több a kérdés az orosz rakétarobbanással kapcsolatban

 

Augusztus elején felrobbant fel egy rakéta sugárhajtóműve egy katonai lőtéren az észak-oroszországi Arhangelszk megyében. A robbanásban hét ember vesztette életét, és további három ember megsérült. A baleset okait vizsgálják. Az már kiderült, hogy megnőtt a gammasugárzás a robbanás következtében.

Mint később kiderült, négy-tizenhatszorosára is megnőtt a gammasugárzás az Arhangelszk megyében bekövetkezett baleset idején. A Roszgidromet szerint a sugárzási helyzetet ellenőrző arhangelszki automatizált rendszer nyolc ellenőrző pontjából hat csütörtökön Szeverodvinszknél azt rögzítette, hogy a gammasugárzás ereje elérte az arra a területre jellemző környezeti dózis négy-tizenhatszorosát.

Az augusztus 8-án mért maximális érték óránként 1,78 mikrosievert volt, az óránként 0,11 mikrosievertes átlagos normál háttérsugárzás mellett. A háttérsugárzás a városban két óra alatt tért vissza a normál mértékhez.

Leonyid Bolsov, az atomenergia biztonságos fejlesztésével foglalkozó intézet vezetője azt mondta, hogy Arhangelszk megye lakosságának egészségét semmi sem fenyegeti a katonai kísérleti terepen bekövetkezett baleset után. Az esetet vizsgáló rendkívüli bizottság megállapította, hogy nem történt a közegészség szempontjából jelentős esemény, és hogy a háttérsugárzás másfél órán belül visszatért a megengedetthez.

Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, káros anyag nem került a légkörbe és a sugárzás normális.

Kis méretű, radioaktív hasadóanyaggal kísérleteztek

A jelenlegi orosz kísérletek abból állnak, hogy egy mini-atomerőművet építenek be egy rakétatestbe – mondta el Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő az M1 szerda esti műsorában. Ehhez először el kell indítani a folyékony hajtóművet, majd meg kell találni a hajtómű megfelelő sebességét. Ez fölgyorsítja a rakétát, és ez által elindul az atomreaktor hűtése is. Mint mondta, az a cél, hogy

minél nagyobb sebességet érjenek el.

Ennek következtében pedig kétféle felhasználás lehetséges: katonai és polgári. A kísérlet egyik része most abban mutatkozik meg, hogy atomerőművel próbálják pótolni a napenergiát. Ugyanis ezek a rakéták napelemekkel működnek, így ha egy olyan bolygóra küldenek fel rakétát, ahol már kevesebb a napsugárzás, akkor tönkremennek ezek a gépek – magyarázta.

Hangsúlyozta, a műveletek haditengerészeti kísérleti objektum alá tartoznak, de a legutóbbi egyértelműen katonai felhasználás volt. Folyékony üzemanyagú reaktív hajtóművön dolgoztak, amikor bekövetkezett a robbanás. Az is világos, hogy nőtt a sugárzás, amelyet nagyobb távolságokra is mértek.

Több érzékelő nem adott jelet

Arról is beszélt, hogy információk szerint az északi országok most még jobban figyelnek Oroszországra, ugyanis érzékelték, hogy megnőtt a gammasugárzás, ugyanakkor nem kaptak figyelmeztetést az oroszoktól azt illetően, hogy nagy lenne a baj. De más problémák is felmerültek, mert kiderült, hogy nem minden szenzor működött megfelelően, több érzékelő sem adott jelet – tette hozzá.

Oroszország kommunikációs hibára hivatkozott,

és azt mondták, hogy leálltak a nukleáris mérőállomások a robbanás után, így nem működött az állomásokon az adattovábbítás. Kis-Benedek József elképzelhetetlennek tartja, hogy egyszerre négy mérőállomás is leálljon ugyanazon a területen, szerinte itt valami más lehet a háttérben. Egyszerűen arról lehet szó, hogy az oroszok nem szeretnék, ha sokan tudnának arról, amin dolgoznak – jegyezte meg.

A címlapfotó illusztráció.