Tüntetők százai csaptak össze pénteken a rendőrökkel az indiai ellenőrzésű Kasmír legfőbb városának számító Szrinagarban, az egyenruhások könnygázt és kis kaliberű lőszert vetettek be a tiltakozó tömeg feloszlatására – jelentette az AFP francia hírügynökség egyik újságírója.
Az összecsapások azt követően törtek ki, hogy néhány száz ember gyűlt össze a városban az indiai hatóságok által az övezettel szemben bevezetett teljes blokád tizenkettedik napján. A tiltakozók kövekkel dobálták a rendőröket, miközben rögtönzött pajzsokkal próbálták magukat védeni.
Az egyik tüntető az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta: követelik, hogy India tartsa tiszteletben saját ígéreteit, hozzátéve, hogy a mozgalom addig nem áll meg, amíg el nem nyerik a teljes függetlenséget Indiától. Sebesültekről egyelőre nem érkezett hír.
Imran Hán telefonon beszélt Donald Trumppal
Eközben Sah Mahmúd Kuresi pakisztáni külügyminiszter egy sajtótájékoztatón bejelentette: Imran Hán pakisztáni miniszterelnök telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel Kasmír ügyében, mindössze néhány órával azelőtt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) zárt ajtók mögötti ülést tartanak a témában.
A megmozdulásokat megelőzően az indiai kormányzat pénteken bejelentette a Kasmír indiai részére vonatkozó korlátozások fokozatos csökkentését és a távközlési szolgáltatások helyreállítását.
A muszlim többségű Kasmírban nem sokkal azt megelőzően vezettek be kijárási tilalmat, hogy az indiai kormány úgy döntött: megvonja Dzsammu és Kasmír állam különleges alkotmányos státusát. Azóta az indiai hatóságok több száz embert – köztük politikusokat – vettek őrizetbe, hogy elfojtsák a döntés miatti tiltakozásokat.
A korábbi jogállás lehetővé tette, hogy az államnak saját alkotmánya és nemzeti zászlaja legyen, saját törvényeket alkosson, illetve nagyobb fokú önállóságot élvezzen, kivéve a külügyek intézését, a védelmi politikát és a tájékoztatást. Emellett minden szövetségi törvényt – kivéve az említett területeket érintő jogszabályokat – meg kellett szavaztatni a helyi parlamenttel is.
Kijárási tilalom
A térségben nem sokkal azt megelőzően vezettek be kijárási tilalmat, hogy az indiai kormány úgy döntött: megvonja Dzsammu és Kasmír állam különleges alkotmányos státusát. A muszlim többségű Kasmírban augusztus 4-e óta van érvényben kijárási tilalom, amelynek bevezetését az indiai kormányzat állítólagos terrorista fenyegetésekkel indokolta. A szabad mozgáshoz és a gyülekezéshez való jog korlátozásain kívül az indiai hatóságok felfüggesztették a távközlési és internetszolgáltatást.
A hírek szerint a mobilhálózatok helyi idő szerint péntek este és szombat között állnak vissza, és a vonalak nagy része a hétvégét követően már működni fog. Az indiai hatóságok augusztus eleje óta több száz embert – köztük számos politikust és munkatársaikat – vettek őrizetbe, hogy elfojtsák a döntés miatti tiltakozásokat.
A korábbi jogállás lehetővé tette, hogy az államnak saját alkotmánya és nemzeti zászlaja legyen, saját törvényeket alkosson, illetve nagyobb fokú önállóságot élvezzen, kivéve a külügyek intézését, a védelmi politikát és a tájékoztatást. Emellett minden szövetségi törvényt – kivéve az említett területeket érintő jogszabályokat – meg kellett szavaztatni a helyi parlamenttel is.
Pakisztán kész a békés rendezésre
„A BT összehívására vonatkozó kérésünk az első, de nem az utolsó intézkedésünk, amelyet Dzsammu és Kasmír állam lakosságának nevében foganatosítottunk. Mindennek csak akkor lesz vége, ha helyre áll az igazságosság Dzsammu és Kasmír állam lakossága számára” – jelentette ki Lodhi. Hangsúlyozta: Pakisztán ugyanakkor kész a vita békés rendezésére.
A pakisztáni diplomata egyben üdvözölte az ENSZ BT ülését a kérdésben. „Ez azt bizonyítja, hogy a probléma nemzetközi jelentőségű. Bár India számára mindez belügy, de a mai vita megmutatta, hogy közös ügynek számít a kérdés, amelyet ennek az államnak a megszállása felvet” – emelte ki.
India és Pakisztán 1947-ben nyerte el függetlenségét. Azóta a két ország három háborút vívott Kasmírért, amelyre teljes egészében igényt tartanak. Kasmír nagyjából fele India, északi harmada Pakisztán, egy kis része pedig Kína ellenőrzése alá tartozik. A Kasmírt szétválasztó határon indiai és pakisztáni katonák tízezrei néznek farkasszemet egymással.
Szintén pénteken Rádzsnath Szingh indiai védelmi miniszter kijelentette: országa változtathat azon a politikáján, amely szerint „elsőként nem fog nukleáris fegyvert használni”, ha azt megkövetelik a „körülmények”. India és Pakisztán 1998-ban nyilvánította magát atomhatalomnak, miután nukleáris robbantásokat hajtottak végre.
Pakisztán mindent elkövet annak érdekében, hogy Dzsammu és Kasmír állam visszanyerje alkotmányos státusát, ugyanakkor kész a konfliktus békés rendezésére Indiával – közölte Malíha Lodhi pakisztáni ENSZ-nagykövet pénteken a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) zárt ajtók mögötti rendkívüli ülését követően New Yorkban.
