Népirtásnak minősülhetnek az egykori namíbiai mészárlások

 

A német csapatok által az egykori délnyugat-afrikai német gyarmaton – a mai Namíbiában – elkövetett atrocitások népirtásnak minősülhetnek – jelentette ki Daniel Günther, a német törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarájának (Bundesrat) elnöke a Namíbiában tett látogatása során kedden.

Nem lehet megfeledkezni azokról a szörnyűségekről, amelyeket a németek elkövettek a 20. század elején ennek az országnak a lakosai, különösen a herero és nama törzs tagjai ellen – fogalmazott Daniel Günther a törvényhozókhoz intézett beszédében a fővárosban, Windhoekben. A Németország nevében elkövetett atrocitásokat napjainkban népirtásnak neveznék – vélekedett a Bundesrat-elnök, hozzátéve: e bűncselekmények következményei a mai napig érzékeltetik hatásukat.

Délnyugat-Afrika 1884 és 1915 között német gyarmat volt. Bár a német kormány már korábban népirtásnak ismerte el a herero és nama törzs tagjai elleni gyilkosságokat, sem a német felsőház, sem az alsóház nem követte a példáját. A herero etnikai csoport tagjai bocsánatkérést követelnek a német alsóháztól (Bundestag), az ez idő alatt elkövetett bűncselekményekért. A mészárlások által sújtott mindkét etnikai csoport ma élő tagjai ezenkívül pénzügyi kártérítést követelnek.

Daniel Günther újságíróknak nyilatkozva azt mondta: Németország reméli, hogy képes lesz közös megoldást találni az ügyben a namíbiai kormánnyal, és németországi látogatásra hívott egy parlamenti küldöttséget. A gyarmatosító németek ellen 1904 és 1908 között kezdett felkelések elfojtását a nagyjából 100 ezer fős herero törzsből alig 10 ezren élték túl, és a Német Császárság csapatai csaknem teljesen kiirtották a nama törzset és több más kisebb népcsoportot is.