Mogherini: Irán urándúsítás felé tett lépései még visszafordíthatók

 

Még visszafordíthatók azok a lépések, amelyeket Irán tett az engedélyezett szint feletti urándúsítás irányába – jelentette ki az Európai Unó kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben.

Federica Mogherini megismételte ugyanakkor, hogy ezek az intézkedések – amelyeket az EU sajnálattal vesz tudomásul – veszélyeztetik az iráni atomprogramról 2015-ben létrejött nemzetközi megállapodás jövőjét, ezért újfent arra szólította fel az iszlám köztársaságot, hogy hagyjon fel az egyezmény által tiltott tevékenységgel.

Mint mondta, a megállapodás részes aláírói szerint Irán tevékenysége még nem jelenti a megállapodás súlyos megsértését. Az urándúsítás szintje ugyanis még nem tér el jelentősen a megengedett határértéktől, ezért nem indokolt az egyezményben rögzített, úgynevezett vitarendezési mechanizmus megindítása – tette hozzá.

Tájékoztatása szerint a külügyminiszterek egyetértetek azzal, hogy Iránnak a régió és a globális biztonság érdekében nem szabad olyan tevékenységbe kezdenie, amely aláássa a nukleáris megállapodásban foglaltakat, vagy amely nem egyeztethető össze a nukleáris vonatkozású szankciók feloldását szabályozó közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) végrehajtásával. Az unió elkötelezett a megállapodás fenntartása mellett – tette hozzá.

Nem elég jelentős az eltérés

Jeremy Hunt, brit külügyminiszter elmondta, Iránnak még legalább egy évre van szüksége ahhoz, hogy atombombát fejlesszen. Még mindig van lehetőség arra, hogy a megállapodás életben maradjon.

Josep Borell, spanyol külügyminiszter nyilatkozata szerint az unió számára alapvető az Iránnal fennálló nukleáris megállapodás, és mindent megtesz, hogy megőrizze azt. Az egyezményben foglaltakhoz képest, a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által is igazolt urándúsítás szintjében mutatkozó eltérés nem eléggé jelentős ahhoz, hogy kimondható legyen: Irán véglegesen felhagyott a megállapodás betartásával – fejtette ki.

Federica Mogherini sajtótájékoztatóján elmondta azt is, a külügyi tanács nyilatkozatot elfogadott el Irakról, amelyben hangsúlyozta, hogy az EU támogatja Irak egységét, szuverenitását és területi integritását, továbbá annak fontosságát, hogy Irak felelősséget vállaljon az ország belső politikai és gazdasági reformfolyamataiért. A külügyminiszterek kijelentették, az unió továbbra is kiáll az iraki társadalom etnikai és vallási sokszínűségének megőrzése mellett – közölte.

Elfogadták a Törökország elleni szankciókat

A főképviselő a migrációról folytatott vitával kapcsolatban kifejtett véleménye szerint a tagállamok pozitívan álltak a kérdés hatékonyabb kezelésének szükségességéhez.   Kijelentette, az EU-nak javítania kell fellépésén egyebek mellett a migrációs intézkedéseket segítő, afrikai országoknak szánt finanszírozás fokozásával. Ez ugyanis már eddig is lehetővé tette az illegális bevándorlás számának csökkentését, sok ember életét megmentetve mind a sivatagban, mind pedig a tengeren.

Tájékoztatása szerint arra kérte az uniós tagállamokat, hogy biztosítsanak további forrásokat a migráció kiinduló, illetve tranzitországaiban megkezdett programok folytatásához. Az európai uniós tagországok külügyminiszterei az egynapos brüsszeli tanácskozáson a sürgős nemzetközi kérdések – a szudáni, az etiópiai és a venezuelai helyzet – megvitatása mellett megszorító intézkedéseket is elfogadtak Törökország ellen a Ciprus partjai mellett megkezdett illegális próbafúrások miatt.

Az uniós külügyi tanács által bevezetett szankciók között szerepel több EU-török magas szintű tanácskozás, például a társulási tanács üléseinek, illetve a légi szállítási egyezményről szóló kétoldalú megállapodásokról szóló tárgyalások felfüggesztése, a Törökország mint uniós tagjelölt ország számára elkülönített finanszírozás csökkentése, és az Európai Beruházási Bank hiteleinek korlátozása. A megosztott sziget, Ciprus környékén nemrégiben kezdődtek meg a török próbafúrások olaj- és földgázmezők után kutatva a csakis Ankara által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság engedélyével.