Megint a szélsőséges időjárás okozott gondokat Európa-szerte

 

Alig múlt el a rekordokat döntögető hőség, hatalmas viharok pusztítottak több országban is. Szlovéniában néhol 7 centiméter átmérőjű jég hullott, Románia több térségében megbénult a közúti és a vasúti forgalom, néhol térdig állt a víz az utakon. Eközben Litvániában a nagy szárazság miatt hirdettek vészhelyzetet, sok helyen kritikusan alacsony a folyók vízszintje – hangzott el az M1-en.

Hatalmas jégeső zúdult Szlovénia nyugati részére. Az osztrák-olasz-szlovén határ környékén a 2-7 cm átmérőjű jégdarabok egybefüggő szőnyeggé álltak össze az úton. Egy időre megbénították a forgalmat, és hatalmas károkat okoztak a mezőgazdaságban. A jég szinte teljesen elverte a termést.

Kissé keletebbre pedig a kiadós csapadék okozott nagy gondot. Csaknem 30 településen folyt be a víz házak, üzletek, iskolák pincéibe, utcákat, sőt

egész útszakaszokat kellett lezárni a forgalom elől.


Szlovéniában tavaly nyáron is volt egy, a mostanihoz hasonló ítéletidő. A ljubljanai kormány csütörtökön jelentette be, hogy megkezdik a károk felszámolására szánt összeg folyósítását. A károsultak összesen több mint 30 millió eurót, csaknem tízmilliárd forintot kapnak.

Vihar söpört végig Románia több megyéjében is, az ország keleti részében nagy károkat okozott.

Megbénult a közúti és a vasúti forgalom, néhol térdig állt a víz az utakon.

Az egész országra másod- és harmadfokú figyelmeztetést adtak ki.

Izland még csak készül a nagy árvízre, de ott nem az égből, hanem a mélyből érkezik a veszély. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az ország negyedik legnagyobb gleccsere alatti vulkanikus kráterben elegendő mennyiségű víz gyűlt össze ahhoz, hogy elkezdje olvasztani a jégtömböt. Ez pedig súlyos iszapárt okozhat. Az olvadás megindult, és a következő napokban, hetekben várható, hogy nagyobb jégdarabok tűnnek fel a folyókon. Legutóbb majd egy évtizede volt hasonló jégáradás, ami hidakat, utakat is megrongált.

Litvániában ugyanakkor a szárazság miatt hirdettek vészhelyzetet. A folyamatos aszály miatt az idei termés fele veszélybe került. Több folyó vízszintje kritikusan alacsony, emiatt a halállomány egy része is elpusztulhat.

Március óta egyes helyeken csak 30 milliméter csapadék esett. Van, ahol 50, más helyeken 100 százalékos a kár. Az idén nem lesz szüret – panaszolta Jonas Talmantas, a mezőgazdasági termelők szövetségének elnöke.

A környezetvédelmi miniszter arra kérte az embereket, hogy takarékoskodjanak a vízzel, különösen a növények öntözésénél.