Öt éve fogadták el a nemzeti kisebbségek jogait védő Kalmár-jelentést

 

Nemrég múlt öt éve, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elfogadta az úgynevezett Kalmár-jelentést, amely a nemzeti kisebbségek védelmére szólította fel az Európa Tanács tagállamait. Többek közt szerepelt benne a területi autonómia megoldásainak gyakorlatba ültetése, a hivatalos nyelvhasználattal és a speciális oktatási intézményi rendszerrel kapcsolatos feladatok meghatározása és a szabad kisebbségi média biztosítása.

Kalmár Ferenc kereszténydemokrata országgyűlési képviselő és Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a Külügyminisztérium parlamenti államtitkárával, Németh Zsolttal közösen tartott sajtótájékoztatójukon a Külügyminisztériumban 2014. április 24-én. Németh Zsolt szerint az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése által a közelmúltban elfogadott Kalmár-jelentés kibővíti a magyar diplomácia mozgásterét a kisebbségvédelem területén. MTI Fotó: Kovács Attila

Kalmár Ferenc miniszteri biztos és Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár (Fotó: MTI/Kovács Attila)

Kalmár Ferenc képviselő A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában címmel terjesztette az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elé jelentését 2014-ben. Határozatot hoztak arról, hogy középpontba kell állítani a hagyományos nemzeti kisebbségek szempontjából kiemelkedően fontos és védendő jogokat. A jelentés azóta is hivatkozási alapja volt több európai uniós dokumentumnak, és annak idején nagy reményeket fűzött hozzá a magyar diplomácia is.

A Kalmár-jelentésben és az annak alapján elfogadott határozatban

a kollektív jogok kerültek a középpontba.

A jelentés hangsúlyozza, hogy a csoportjogok, mint a kisebbségek vagy tagjaik különleges jogai nem szükségszerűen korlátozzák az egyéni jogokat, hanem kiegészíthetik. A dokumentum előírja, hogy a kisebbségeket igenis megilleti a jogvédelem, kollektív jogokra van szükségük, de figyelembe kell venni azokat a szempontokat is, amelyekkel e jogok garantálhatók.

Több szereplője van a kisebbségvédelemnek

A kisebbségvédelemnek politikai szinten több szereplője is van Európában – fogalmazott Kalmár Ferenc miniszteri biztos, a jelentés készítője a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Mint mondta, az Európa Tanács, az Európai Unió és a nemzetállamok különböző módokon közelítik meg ezt a kérdést. Az EU például nemzeti hatáskörbe tolta a nemzeti kisebbségvédelmet – jegyezte meg.

Ennek ellenére az Európai Unióban az elmúlt öt évben készültek olyan jelentések és dokumentumok, amelyek próbálnak nyomást gyakorolni az Európai Bizottságra azért, hogy egy olyan elfogadott központi megállapodás készüljön, amely kötelező lenne minden tagország számára a kérdésben – hívta fel a figyelmet Kalmár Ferenc.

Csak két irat említi a kollektív jogokat

Emlékeztetett, jelentésével arra akart rávilágítani, hogy a kollektív jogokat központba helyezzék. Emlékeztetett, az európai dokumentumokat megvizsgálva csak két olyan irat van, amely említi a kollektív jogokat. Az egyik a 2003-ban elfogadott Gross-jelentés, amely az autonómiát ajánlja az etnikai feszültségek megoldására, a másik pedig a 2014. április 8-án elfogadott Kalmár-jelentés.

Kalmár Ferenc jelentésének készítésekor arra is rá akart mutatni, hogy a politikai feszültségek, konfliktusok és az emberi jogok megsértése arra is visszavezethető, hogy

nem sikerült kielégítő választ adni a nemzeti kisebbségi kérdésekre.

Ezért azt az igényt is rögzíti, hogy a politika napirendjén a nemzeti kisebbségek jogainak védelme kell, hogy elsődleges legyen, mert ez garantálja az emberi méltóság, az egyenlőség és a megkülönböztetés-mentesség elveinek tiszteletben tartását.

A jelentéshez ugyanakkor az Európai Bizottság nemcsak távolságtartóan, de egyfajta akadályozó tényezőként viszonyul – jelentette ki Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kisebbségkutató munkatársa. Mint mondta, nemrég a Minority Safepack és a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett nemzeti régiós javaslattal szemben is elutasítóan viselkedett az Európai Bizottság, sőt mindkét ügyet jogi útra kellett terelni – hangsúlyozta.

Kibővíti a magyar diplomácia mozgásterét

Kalmár Ferenc azt is elmondta, a jelentés kibővíti a magyar diplomácia mozgásterét is a kisebbségvédelem területén. Az Európa Tanács a nemzetközi kisebbségvédelem motorjának számít, ezt a szerepét erősítette meg a dokumentum jóváhagyásával. Hozzátette, 2016-ban és 2018-ban is hivatkoztak már a jelentésre az Európai Parlament ülésein.