A dzsihadisták családtagjainak visszafogadására szólított fel az ENSZ emberi jogi főbiztosa

 

Továbbra sem tudni, hogy mi lesz a sorsa a fogságba esett dzsihadistáknak és az Iszlám Államhoz tartozók családtagjainak. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa megoldást sürget, Irakban és Szíriában ugyanis 55 ezernél is többen raboskodnak, köztük rengeteg külföldi. A vezető sürgeti az érintett országokat, hogy fogadják vissza állampolgáraikat, a legtöbb állam azonban megtagadja ezt, nemzetbiztonsági okokból – hangzott el az M1-en.

2014 nyarán, amikor a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet váratlanul elfoglalta Irak és Szíria jelentős részét, és megalakították kalifátusukat, megindult a toborzás is.

Nyugat-Európából, a posztszovjet térségből és a Közel-Kelet muszlim közösségeiből

radikalizálódott fiatalok ezrei indultak meg,

hogy részt vegyenek a „szent háborúban”. Túlnyomó többségük a Közel-Keletről érkezett, de legalább hatezren érkeztek Európából is.

Sokan a végsőkig kitartottak

Az Iszlám Állam gyilkos agymosása után sokan a végsőkig kitartottak, és csak akkor estek fogságba, amikor az utolsó erősség, Baghúz is elesett. Nyolcszázan vannak most különböző fogolytáborokban, kérdés, hogy mi történt a többiekkel.

Sokan elestek a harcokban, mások, a közel-keletiek elmenekültek. Sokuk sorsa azonban

máig ismeretlen,

a halottak azonosítása lassan halad. A német hatóságok például a mintegy ezer Németországból Szíriába távozott dzsihadista közül 160-nak vesztették nyomát. Nem kizárható, hogy többen, akár hamis iratokkal, más néven, visszatértek Európába. Akik fogságba kerültek, azokra bírósági eljárás vár, négy francia állampolgárt már halálra ítéltek Irakban.

A több ezer volt külföldi dzsihadista feleség és gyermekeik sorsa azonban bizonytalan. A legnagyobb figyelmet egy fiatal brit nő, Shamima Begum esete kapta. 2014-ben szökött meg családjától, hogy csatlakozzon a terrorszervezethez. A dzsihadisták férjhez adták, ez év tavaszán, amikor brit újságírók megtalálták, már gyermekét várta.

Az gondoltam, hogy ez így rendben van – ezt válaszolta akkor arra a kérdésre, hogy mit szólt az Iszlám Állam kegyetlenkedésére. Később viszont sírva vette tudomásul, hogy megfosztották brit állampolgárságától. Banglades pedig, ahonnan családja származik, jelezte, meg se próbáljon útlevelet kérni, semmiképpen nem akarják befogadni.

Nem akarják befogadni ezeket az emberek

Begum esete is jelzi, ezeket az embereket senki sem akarja befogadni. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa most megoldást sürgetett.

Több mint 50 ezer feltételezett egykori harcos és családjuk van fogságban, Szíriában és Irakban. Köztük külföldiek, 50 országból, 11 ezer hozzátartozójukkal. Őket Szíria északkeleti részén tartják, nagyon rossz körülmények közt – mondta Michelle Bachelet, és sürgette az államokat, fogadják vissza állampolgáraikat.

Dániába már vissza is szállítottak egy gyermeket, akinek szülei Szíriában várják perüket. A leendő dán miniszterelnök azonban jelezte,

egyszeri esetről van szó.

Franciaország, Belgium és Ausztrália is fogadott vissza gyermekeket. A dzsihadista feleségek, illetve a fogságba esett harcosok visszafogadását azonban az európai országok túlzottan nagy biztonsági kockázatnak tekintik, ezért inkább azt sürgetik, hogy a Közel-Keleten hozzanak létre egy nemzetközi bíróságot, amely az Iszlám Állam rémtetteit vizsgálná – közölte az M1 Híradója.

A címlapfotó illusztráció.