Elutasította az Assange őrizetbe vételére vonatkozó kérelmet egy svéd bíróság

 

Julien Assange-ot, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját az Egyesült Királyságban kell kihallgatni a nemi erőszak vádjával kapcsolatban, nem kell kiadni Svédországnak – mondta ki a svédországi Uppsala körzeti bíróságának hétfői határozata, amely ezzel elutasította a svéd ügyészség korábbi kezdeményezését, hogy a bíróság rendelje el Assange őrizetbe vételét.

Eva-Marie Persson svéd főügyészhelyettes leszögezte: az uppsalai bíróság ítélete nem jelenti azt, hogy a váddal kapcsolatos előzetes vizsgálatot leállítják, csupán egyelőre nem kérik Assange kiadatását. Hozzátette, a főügyészség még nem döntött a hétfői ítélet megfellebbezésével kapcsolatban.

A főügyész-helyettes az ítélet után bejelentette, hogy európai nyomozási határozatot ad ki Assange ellen azért, hogy Londonban kihallgathassák a férfit, arról azonban nem beszélt, mikor szeretnének erre sort keríteni.

Assange svédországi ügyvédje, Per E. Samuelsson szerint kliense üdvözölte az uppsalai bíróság döntését.

Julian Assange hét éven át élt Ecuador nagykövetségén Londonban, ahova a brit igazságszolgáltatás elől menekült, hogy ne adhassák ki Svédországnak. Assange nem a svéd vádaktól tart igazán, hanem attól, hogy kiadják az Egyesült Államoknak, ahol a szexuális visszaéléseknél sokkal súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekményekkel, a többi között titkos adatok törvénytelen megszerzésével és államtitoksértéssel vádolják.

Assange-t azt követően vették őrizetbe a brit hatóságok áprilisban, hogy Ecuador végül megvonta tőle a menedéket, majd azért ítélték el, mert nem jelent meg a bíróságon, és 50 hét letöltendő szabadságvesztésre ítélték.

Az Egyesült Államok azért kéri az ausztrál internetes aktivista kiadását, mert a hatóságok szerint összejátszott a hadsereg hírszerzési elemzőjeként dolgozó Bradley Manninggel, és a Wikileaks így jutott hozzá több százezer diplomáciai távirathoz, amelyekből az afganisztáni és iraki háború részletei derültek ki.