Az osztrák elnök felmentette a belügyminisztert

 

Felmentette az osztrák államfő a belügyminisztert, valamint elfogadta az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) valamennyi miniszterének lemondását kedden. Karin Kneissl külügyminiszter, aki az FPÖ-t képviseli a kormányban, de nem tagja a pártnak, posztján marad.

Az FPÖ-miniszterek azután jelentették be lemondásukat, hogy Sebastian Kurz kancellár a párthoz tartozó belügyminiszter, Herbert Kickl felmentését kérte Alexander Van der Bellentől. Kurz azt követően fordult az államfőhöz, hogy Heinz-Christian Strache lemondott az alkancellári tisztségéről.

Van der Bellen találkozójukon azt kérte Kurztól, hogy javasoljon új, szakértő miniszterjelölteket, hogy a velük folytatandó konzultáció után kinevezhesse őket. Hozzátette: a helyzet rendezésére nincs „B-terv”. A szövetségi elnök „nyugalmat, józanészt és felelősségérzetet” kért a pártoktól. Közölte, hogy az átmeneti kormány megbizatása néhány hónapra, a szeptemberre tervezett előrehozott választásokig szól.

Sebastian Kurz a szövetségi elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón elmondta, hogy Van der Bellennel egyetértésben olyan magasan képzett felsővezetőket fog jelölni a megüresedett tárcákra, akik közigazgatási tapasztalattal rendelkeznek. Egy ilyen kormányra azért is szükség van, hogy biztosítsa az „Ibiza-botrány” teljesen független tisztázását – tette hozzá. Kurz közölte, hogy kedd estig benyújtja személyi javaslatait az államfőnek.

Az átmeneti kormány működése egyelőre kérdéses, mert Peter Pilz, az ellenzéki Liste Jetzt vezetője bizalmatlansági indítványt kezdeményezett Kurz ellen. Alexander Van der Bellen reményét fejezte ki, hogy a parlamenti pártok gondosan mérlegelni fogják eljárásukat. Az elnök bízik abban, hogy az átmeneti kormány hivatalban marad.

Egyelőre nem tudni, hogy az új kormány mikor teszi le az esküt, gyaníthatóan már szerdán. Ekkor távoznak tisztségükből a szabadságpárti miniszterek Karin Kneissl kivételével – írta az APA osztrák hírügynökség. A szociáldemokrata párt (SPÖ) kedden ismét a kancellár lemondását követelte. A bizalmatlansági indítvány ügyében a párt egyelőre visszafogottan nyilatkozott, vezetője, Pamela Rendi-Wagner szóvivője azt mondta, hogy az egyelőre „nem elsőrendű téma”.

A legnagyobb ellenzéki párt azt akarja, hogy az új választásokig teljes egészében szakértői kormány alakuljon, beleértve a kancellár személyét is. „Reméljük, hogy ezt minden érintett fél belátja, és nem lesz szükség bizalmatlansági indítványra” – mondta a szóvivő. Az egypárti ÖVP-kormánynak, ahogyan azt Kurz elképzeli, nincs többsége a parlamentben – hangsúlyozta.

Az SPÖ meg is nevezett olyan miniszterjelölteket, akik szerinte az átmeneti kormányban helyet kaphatnának, köztük Heinz Fischer volt államfőt. A szabadságpárt egyelőre nem közölte egyértelműen, hogy támogatna-e egy ellenzéki bizalmatlansági indítványt.

Werner Zögernitz, a néppárt korábbi frakcióigazgatója, a Parlamentarizmus és Demokrácia Kérdései Intézetének vezetője az APA-nak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a második osztrák köztársaság történetében először fordult elő, hogy az államfő menesztett egy minisztert. Eddig kizárólag olyan minisztereket mentettek fel az államfők, akik maguk jelentették be lemondásukat.

2002-ben, az első ÖVP-FPÖ koalíciós kormány idején három szabadságpárti miniszter is lemondott, de az akkor belső pártviszályok következménye volt, nem pedig a koalíciós partnerek közötti nézetkülönbségé.