Politikai korrektségből tagadják le a templomok elleni támadásokat

 

A Notre-Dame kigyulladása ébresztette rá a közvéleményt, hogy az emberek közvetlen környezetében milyen komoly keresztényüldözés folyik. Kiderült, hogy Franciaországban csak 2019-ben több tucat templomot támadtak meg fizikailag, és szinte az összes eset rejtve maradt a közvélemény elől.

A politikai korrektség jegyében olyan eseményeket, mint a templomok elleni támadások, elhallgatják vagy letagadják – fogalmazott Győrfi Károly keresztény értékrend mellett elkötelezett író, az Óbudai Evangélikus Egyházközség tisztségviselője a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában, majd kiemelte: mindkét mód hazugság.

Megkétszereződött a keresztényüldözéssel kapcsolatos esetek száma

Nem lehet azt mondani, hogy Európában nem foglalkoznak ezzel, Bécsben és Frankfurtban például egy-egy intézet monitorozza a keresztényüldözéseket, valamint esetleírással, dátummal, helyszínnel együtt dokumentálják az eseteket, amelyekből 2007 és 2014 között ezret jegyeztek le, míg 2016-17 között ötszázat, azaz éves átlagokat nézve megkétszereződött a keresztényüldözést megvalósító események száma – ebbe beletartoznak a rongálások és a gyújtogatások is – fogalmazott.

(Fotó: EPA/M.A. Pushpa Kumara)

Srí Lankán templomok ellen követtek el sorozatos támadásokat (Fotó: EPA/M.A. Pushpa Kumara)

Európában sokkal inkább jelent meg a keresztényellenesség, mint a keresztényüldözés – állapította meg az író, majd kifejtette: azt tartja üldözésnek, amikor egy keresztény az életét kockáztatja a hitéért. Ez sok országban így van, de Európában nem túlságosan jellemző. Papok kivégzése misézés közben nem általános jelenség a kontinensen.

2015-ben Svájcban

betiltották Benjamin Britten Noé bárkája című művének előadását.

A bíróság azzal indokolta a döntést, hogy a forgatókönyv szerint a gyerekek egy csoportja többször letérdelt a darab közben imádkozni, ez a megnyilvánulás pedig sérti a svájci alkotmány vallási semlegességre vonatkozó passzusát – ez sem jelent meg sehol – emlékeztetett.

A Notre-Dame leégése kapcsán Győrfi megjegyezte, március 17-én kigyulladt egy másik katolikus templom is, ahol kiderült, hogy szándékos gyújtogatás történt, a párizsi katedrálisról viszont valószínűleg sosem fogjuk megtudni az igazságot. Még égett a műemlék, amikor azt nyilatkozták, hogy baleset volt. Többféle verzió is megjelent, amit tételesen cáfoltak, sőt, a tetőt alkotó fagerendáknak nem szabadott volna összeomlani, hiszen a felszereléskor ilyen irányú biztonsági intézkedéseket tettek.

Egyre kevesebb templom üzemel templomként Nyugat-Európában

Győrfi Károly kifejezte, Nyugat-Európában kifejezetten rossz állapotban vannak a katolikus egyházak, erről az író szerint az egyházi vezetők tehetnek az egyes országokban, hiszen keveset szólalnak meg a keresztényüldözés és a keresztényellenesség témakörében, és ha nyilatkoznak is, azt rosszul teszik.

Mint mondta, Németországban 45 ezer keresztény templom található, amelyből 15 ezret a bezárás veszélye fenyeget, hiszen elfogytak a hívek. Az építmények fenntartásához kell a stabil anyagi háttér, az ottani állam pedig nem támogatja a magyarhoz hasonló mértékben az egyházat. Hollandiában hasonló dolog történt, a templomok egy részéből vásárcsarnok, kiállítási terem vagy galéria lett. A franciaországi Provance-ban átadják és mecsetté alakítják át a ki nem használt templomokat, mára

több a mecset, mint a keresztény templom.

Arra a kérdésre, hogy mi szükséges az európai kereszténység elleni támadások megállításához, Győrfi azt mondta: az embereknek vissza kellene térni a keresztény értékrendhez, ami magában foglalja az istenhitet, ez jelenleg gyenge. A keresztények tanúságtétele rendkívül gyenge az iszlámhoz képest, ahol a hittérítés kifejezetten erős.

A keresztény alapértékekben is gyengék az európai államok, hiszen a demográfiai válságban nem születik elég gyerek, és leértékelődött a család értéke. A kormányoknak is segíteni kell a folyamatok visszafordítását, de az egyházaknak kell a változások élére állni – fogalmazott, majd hozzátette: a Biblia a kereszténység alaptörvényeként a hétköznapi élet minden kérdésére választ ad, mégis kevesen olvassák.

A Biblia a keresztényüldözésről is szól, hiszen biztatja a keresztényeket, hogy ne féljenek, ne hátráljanak meg. Az üldözött keresztény sosem elhagyatott, mert Isten vele van – emlékeztetett.

A címlapfotó illusztráció.