Újra élet költözhet a krasznahorkai vár falai közé

 

A felvidéki magyarság egyik jelképe és a magyar történelem másik ikonikus épülete hamarosan megújul, sok-sok évi várakozás után. A tűzvész sújtotta, szlovákiai Krasznahorka vára és a Románia területén álló vajdahunyadi vár felújítása a legfrissebb információk szerint hamarosan elkezdődik – a határon inneni és túli magyarok nem kis örömére.

Tragikus baleset miatt szorul újjáépítésre a mai Szlovákiában található pompás krasznahorkai vár. A 13. században emelt, később erődítménnyé, majd 1686-ban palotává alakított, bővített építmény több mint hét évvel ezelőtt – 2012. március 10-én, éppen a szlovákiai parlamenti választás napján –, alig egy évvel az előző felújítás után égett le, igen súlyos mértékben.

Az eset úgy következett be, hogy a vár alatti, egyébként illegálisan fennálló „telepen” két, alig tízesztendős gyerek cigarettázás közben

véletlenül felgyújtotta a füves domboldalt,

a lángok pedig átterjedtek a várra.

Krasznahorka, 2012. március 10. Lángokban áll a krasznahorkai vár 2012. március 10-én, miután tűz ütött ki a műemlékben. A feltehetőleg tarlóégetés előidézte tűzben teljesen leégett a vár tetőszerkezete. Krasznahorka vára Szlovákia egyik legértékesebb történelmi épülete, benne múzeum működik. (MTI/EPA)

A krasznahorkai vár 2012. március 10-én rongálódott meg súlyosan a tűzben (Fotó: MTI/EPA)

Kétszer támadt fel a tűz

A szél miatt a vár tetőszerkezete is kigyulladt, majd beomlott, de a mennyezetek általában megmaradtak, megóvva ezzel a magyar történelem számára pótolhatatlan emlékek nagy részét. A vár

hat órán keresztül lángolt,

az oltásban a szlovák hadsereg is részt vett. A tűzvészben kiégett a vár legrégebbi, gótikus része, benne Andrássy Gyula fegyvergyűjteményével; a reneszánsz palota egy része is megrongálódott, ahogy a harangtorony is.

Másnap újra feltámadt a tűz, és habár gyorsan eloltották, beszakadt a tanácsterem mennyezete, és sok százéves bútorok semmisültek meg. A szlovák kulturális miniszter akkori jelentése szerint a várban lévő gyűjtemény 90 százaléka megmaradt, ezeket a Betléri Kastélymúzeumba és a kassai Kelet-szlovákiai Múzeumba menekítették át.

Krasznahorka, 2012. március 12. Múzeumi szakemberek hordják ki a kiállítási tárgyakat, hogy elszállítsák azokat a 2012. március 10-én leégett krasznahorkai várból, miután a tűzoltóegységeknek sikerült eloltani a tüzet és stabilizálni a helyzetet. A várban eddig ismeretlen okból keletkezett tűz. A 13. századi krasznahorkai vár a felében magyarok lakta Krasznahorkaváralja település legjellegzetesebb nevezetessége, Szlovákia egyik legértékesebb történelmi épülete. MTI Fotó: Vajda János

Múzeumi szakemberek mentik a vár kiállítási tárgyait (Fotó: MTI/Vajda János)

A vár biztosítása 11,6 millió euróra szólt, a károkat első körben úgy 15 milliósra becsülték. Eddig – információink szerint – a biztosító mintegy hétmillió eurót fizetett ki, és több tízezer euró gyűlt össze közadakozásból a felújításra.

A vár felújítását kezdettől időbeli csúszások jellemezték, ezek okaként korábban részint a felújításra kiírt pályázatok körüli bonyodalmakat, részint pedig a felújítás során alkalmazott műszaki megoldások igényességét jelölték meg a szlovák illetékesek.

Krasznahorkaváralján a tűzeset után öt évvel demonstrációt is szerveztek emiatt. A forgalomlassító akciónak a szervezők – a helyi önkormányzat és a gombaszögi nyári tábor résztvevői – a „Lassítsanak a várfelújítás sebességére!” nevet adták.

Bollo Péter krasznahorkaváraljai polgármester akkor úgy fogalmazott Rozsnyó város honlapjának: dicséretesnek mondható az, hogy a várat lefedték, és így nem kerül sor a nemzeti műemlék további megrongálódására, de gyorsabb felújítási folyamatra számítottak.

Krasznahorkaváralja, 2014. július 20. A Várölelés elnevezésű élőlánc Krasznahorkaváralján 2014. július 20-án. A Gombaszögi nyári tábor résztvevői és a település lakói az összefogás és összetartozás jegyében, valamint a vár újjáépítéséért élőlánccal vették körül Krasznahorka várát. MTI Fotó: Komka Péter

A Várölelés elnevezésű élőlánc Krasznahorkaváralján 2014. július 20-án. A gombaszögi nyári tábor résztvevői és a település lakói az összefogás és összetartozás jegyében, valamint a vár újjáépítéséért élőlánccal vették körül Krasznahorka várát (Fotó: MTI/Komka Péter)

Új időpontot jelöltek meg

A vár felújításának végét 2015 tavaszán még 2018-ra tette a szlovák kulturális minisztérium, később azt közölte, hogy a műemléket

2020-ban nyithatnák meg a nyilvánosság számára.

A Felvidék.ma idei márciusi információi szerint ez az időpont – amikor is megnyitják az alsó és a középső várat a nyilvánosság előtt – 2021-ben érkezik el.

Tomás Holly, a Szlovák Nemzeti Múzeum (SNM) munkatársa a TASR szlovák hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy az elmúlt másfél évben jelentős előrelépés történt Krasznahorka várának teljes felújítása terén, amelyben együttműködött az SNM az oktatási minisztériummal és a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetemmel is.

Holly beszámolója szerint a közelmúltban sikerült megoldani például a technikai infrastruktúra és a statikus fedezet kérdését, illetve előkészítették a tulajdonjogi eljárást is.

Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie), 2010. november 6. Krasznahorka várának látképe a szlovákiai Krasznahorkaváralja felől, 2010. november 6-án. A várat a XIII. század második felében a Csetneki és Máriássy család építtette. Képszöveg Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie), 2010. november 6. Krasznahorka várának látképe a szlovákiai Krasznahorkaváralja felől, 2010. november 6-án. A várat a XIII. század második felében a Csetneki és Máriássy család építtette.

Krasznahorka várának látképe a szlovákiai Krasznahorkaváralja felől, 2010-ben (Fotó: MTI/Komka Péter)

Fokozatosan beszerzik a szükséges építési engedélyeket, majd pedig indulhat a közbeszerzési eljárás. Az SNM tervezési osztálya Erdélyi Róbert főépítész vezetése alatt már dolgozik a projekt építészeti megvalósításának előkészítésén – derült ki a TASR híradásából.

Az illetékes szervek ugyanakkor nem csupán a tűzvész okozta károkat akarják helyreállítani, hanem az 1956–1989 közötti időszakban végzett, nem megfelelő beavatkozások negatív következményeit is el akarják távolítani, a vár teljes felújítása a cél. A vár felső részét a 2021-es részleges megnyitás után kezdenék felújítani.

Vajdahunyad vára is sokáig várt az újjászületésre

Éppen két éve érkezett a hír, hogy európai uniós forrásból felújítják a másik nevezetes magyar történelmi emléket, az erdélyi vajdahunyadi várat. Az illetékes román minisztérium (akkori) közlése szerint a finanszírozásáról szóló szerződés alapján öt éven belül 21,88 millió lejt, vagyis mintegy 1,53 milliárd forintot költenek Hunyadi János egykori rezidenciájának a felújítására. Az összeg két százalékát vállalta magára a román állam.

A vajdahunyadi vár (Fotó: MTI/Biró István)

A munkálatok hosszú évek után a napokban végre elkezdődnek – írta meg a napokban a Főtér.ro – és várhatóan újabb két éven át tartanak majd. A létesítményt a felújítás ideje alatt nem zárják be. A legtovább valószínűleg a tetőcsere tart majd, hiszen az utóbbi években nagyon leromlott a tetőzet állapota, az esővíz beszivárgott az egyes épületrészekbe, tönkretéve a faburkolat egy részét.

Helyreállítják a belső tereket is, elbontják a korábbi szakszerűtlen renoválások nyomait, újjáépítenek boltozatokat, padlózatokat, újrafestik a több évszázados freskókat.

A várkastély belső tereiben jelenleg történelmi, régészeti és néprajzi tárgyakat állítanak ki, tavaly 400 ezer turistát vonzott a létesítmény. Remélik, hogy ez a szám emelkedni fog a felújítás után.

A gótikus stílusú, 13. században épült Vajdahunyad várát

a világ egyik legszebb kastélyának tartják.

Az uradalmat a kastéllyal együtt még Zsigmond király adományozta katonai érdemeiért cserébe Hunyadi János apjának, Vajknak. Hunyadi János az 1440-es években kezdte el a családi birtokközpont, Vajdahunyad kiépítését.