Rimaszombat büszkén őrzi megmaradt, múltbeli sajátosságát

 

Ha a nagy múltú várost, a felvidéki Rimaszombatot és környékét szeretnénk megismerni, Szlovákiáig kell utaznunk. Rimaszombat a Gömöri-medence északi peremén, a Rima folyó völgyében fekszik. A török hódoltság idején, a ma Basakertnek nevezett városrészen állt az Oszmán Birodalom legészakabbra fekvő vára is. Nevét a folyóról és a szombati napokon tartott heti vásárairól kapta.

A 18. század végén kezdődött a mai Fő tér területén az a nagy építkezés, amelynek köszönhetően felépült a két templom, szinte teljesen egy időben. Majd egy évszázadra rá kialakult a később Tompa Mihályról elnevezett másik nagy tér is. Sajnos a régi történelmi épületekből mára sokat elbontottak, a csehszlovák szocializmus idején egész utcák helyére épültek a lakótelepek. Rimaszombat mégis büszkén őrzi megmaradt, múltbeli sajátosságát – hangzott el az M1 Itthon vagy! című műsorában.

Református településsé vált

A polgárosodást segítette, hogy a protestáns hitelvek terjedése gyorsan elérte Rimaszombatot is. A helyiek nyitottak voltak Kálvin János új tanaira, így a 17. század végére a katolikus és evangélikus egyház megszűnt a városban, Rimaszombat református településsé vált.

Egy nő gyermekével sétál a rimaszombati Fő téren. Rimaszombat város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásának székhelye. A település közel 25 ezer lakosának 35%-a magyar anyanyelvű. MTI Fotó: Komka Péter

A rimaszombati Fő tér (Fotó: MTI/Komka Péter)

Az ellenreformáció idején körmenetek járták a várost, és egy alkalommal összetűzésre került sor: a helyi református asszonyok kiverték a katolikus körmenetet a városból. Ennek aztán az lett a következménye, hogy Mária Terézia úgy döntött, fel kell számolni a rimaszombati református gyülekezetet. A helyi református egyházat minden ingó és ingatlan vagyonától megfosztották.

Végül II. József türelmi rendelete után kaphatta vissza jogait, és építhette fel templomát a mai főtér sarkán, a rendelet szerint ekkor még torony nélkül.


Híres művészek tanultak a református líceumban

A város szülötte, A. Tóth Sándor festőművész, bábművész, bábtervező átfogó életműve is itt látható. A képzőművészeti főiskola elvégzése után Nyugat-Európába utazott tanulni, a leghosszabb időt pedig Párizsban töltötte. Itt vált világhírűvé, és itt alakította meg a szintén ismert André Kertésszel a Szivárvány bábszínházat. A. Tóth Sándort később ugyan hazahozta a honvágy, de már nem Rimaszombaton, hanem Pápán telepedett le, és lett az ottani református kollégium tanára.

Szülővárosának, Rimaszombatnak is volt híres iskolája.

Az itteni református líceum Észak-Magyarország egyik legnevesebb oktatási központjának számított,

épülete ma is a belváros egyik régi utcájában található. Itteni diákévei alatt szerette meg a környéken élő jó palócokat Mikszáth Kálmán, de itt koptatta az iskolapadot Kiss József költő, Izsó Miklós szobrász és persze sok ismert szlovák író és tudós is.

A Gömöry-kastély csodabogár űrnője 

Rimaszombattól mindössze tizenöt kilométerre, a leghosszabbnak titulált gömöri falu, Serke központjában áll a Gömöry család egykori kastélya. Romjaiban is megkapó épület még ma is. A ház utolsó úrnője a Gömöry Olivér után korán megözvegyült ünnepelt színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja, Maróthy Margit volt.

A fővárosi rivaldafénytől távol tanulmányozni kezdte az akkor egyre divatosabbá váló teozófiai tanokat. Ez a filozófiai áramlat és életszemlélet annyira magával ragadta Maróthy Margitot, hogy keleti tárgyakkal, motívumokkal vette körül magát. A falusiak szemében csodabogárnak számított. Ekkoriban kerültek a kastély szalonjának padlójába az egymás társaságában ma már erős meglepetést okozó svasztika és Dávid-csillag motívumok is.

A felújított rimaszombati református templom 2013. november 17-én. MTI Fotó: Komka Péter

A felújított rimaszombati református templom (Fotó: MTI/Komka Péter)

A később teljesen elszegényedett Maróthy Margit 1955-ben hunyt el a faluban. A helyi legenda szerint a református pap először nem akarta eltemetni hindu és teozófiai nézetei miatt, végül mégis helyet kaphatott a Gömöry család keresztjei mellett, sírját azonban nem kereszt jelöli.

Árpád-kori templom és Pray-kódex

A Rimaszombattal szomszédos Jánosi település központjában két templom is áll egymás mellett. A katolikust a környék legrégebbi templomának tartják, ugyanis még az Árpád-korban épült. Akkoriban törvény írta elő, hogy minden tíz faluban legyen egy templom. A bencés szerzetesek élen jártak ezekben az építkezésekben, ők alapították a helyi kolostort is, ami az imádság mellett a környék oktatását is ellátta. Egyes kutatók szerint

első írásos, összefüggő magyar nyelvi emlékünket, a Halotti beszéd és könyörgést tartalmazó Pray-kódexet is itt írták és másolták.

A szomszédos református templom is katolikus plébániatemplom volt egykoron, míg a reformáció és a türelmi rendelet után végül a református gyülekezet kapta meg. Ez a sors jutott a Rimaszombattól keletre, Felsővály falu közepén, a Császárhegynek nevezett dombocskán álló erődtemplomnak is. A 13–14. századi pápai tizedszedők feljegyzéseikben már említik a falut és templomát. A középkorban ez nem egy eldugott falu volt, ugyanis itt vonult végig a gótikus út. A vasércet északról ezen az útvonalon szállították egészen Budapestig.

Két tűzvész is pusztított a templomban

Később itt is a kor épületeinek rettegett ellensége, a tűzvész pusztított. Két tűzvészről is szólnak a feljegyzések, de az első tűz oka nem ismert. A második tűz emlékét máig őrzi a gyülekezet. A történet szerint a szomszédban lakó Szívós János tiszteletest bosszantották a templom tetején naphosszat turbékoló gerlék. Ezért puskájával rájuk lőtt, hatalmas láng keletkezett, és az egész templom lángba borult. A lelkész annyira bánta tettét, hogy bement az égő templomba, és várta, hogy jöjjön a halál. A gyülekezeti tagok azonban kimentették, majd megfizettették vele a károkat.

Vály völgye nemcsak erődtemplomáról híres. Régi hagyománya van a gyümölcstermesztésnek és a szőlészetnek. Erről az első írásos emlékek még 1647-ből valók, akkor írták le az első hegyi gazdák szabályzatát. A híres vályi szilvapálinkát nemcsak Pozsonyban, de Budapesten is ismerték.