Kimerülni látszanak a tüntetések Venezuelában

 

A venezuelai fővárosban szerdán meghallgatásra talált Juan Guaidó ellenzéki vezető felhívása, hogy az emberek vonuljanak az utcákra, kikényszerítve Nicolás Maduro elnök távozását a hatalomból, a számos sebesülést és egy halálos áldozatot követelő összecsapások ellenére azonban semmi sem utal arra, hogy fordulat következett volna be az egyre inkább politikai patthelyzetnek tűnő válságban.

Egy nappal a hadsereg átállítására tett, kudarcba fulladt kísérlete után Guaidó Venezuela történetének „legnagyobb tüntetésére” szólított fel, és egy Twitter-üzenetében azt állította, hogy „venezuelaiak millió” özönlöttek az utcákra a Maduro elnök elmozdításának „végső szakaszában”.

Híveihez beszélve Guaidó ismét felszólította a hadsereget, hogy forduljon Maduro ellen, és azt hangoztatta, hogy tárgyalni fognak a katonákkal, hogy csatlakozzanak ügyükhöz. A magát januárban államfőnek kikiáltó ellenzéki vezető munkabeszüntetéseket is bejelentette, amelyek szavai szerint csütörtöktől kezdve általános sztrájkba fordulhatnak.

A Todo Noticias argentin tv-csatorna híradása szerint a La Carlota légi támaszpont közelében, ahonnan Guaidó mozgósítani próbálta híveit, a tüntetők megpróbálták ledönteni a kordonokat és behatolni a bázisra.

Ismét többen megsérültek

Késő délutánra azonban a fővárosi tüntetők jelentős része hazatért, miközben a Nemzeti Gárda katonái könnygázzal oszlatták a kitartóbb tüntetőket, és a Reuters hírügynökség egy videófelvétele szerint egy sebesült tüntetőt mentőautó vitt el. Helyi jogvédő csoportok közlése szerint egy fiatal nő életét vesztette a kórházban, miután fejlövés érte őt az egyik caracasi összecsapásban. Halálának hírét Guaidó is megerősítette.

(Fotó: EPA/Rayner Pena)

(Fotó: EPA/Rayner Pena)

Az ellenzéki többségű parlament egyik képviselőjének közlése szerint a caracasi összecsapásokban szerdán legalább 78 ember sebesült meg, és mintegy 90 tüntetőt őrizetbe vettek a hatóságok. A Miranda állambeli Manuela Bolívar szavait a VPItv televízió idézte.

Miközben tovább fokozódott a feszültség szerdán az egymást kölcsönösen beavatkozással vádoló Egyesült Államok és Oroszország között, a venezuelai hadsereg vezetése jelek szerint továbbra is kitartott a Hugo Chávez 2013-as halálát követően hatalomra került Maduro elnök mellett.

 

Maduro a nap folyamán egy nagyobb tömeg előtt tartott május 1-jei beszédében azt állította, hogy a katonák elutasították Guaidó puccskísérletét. Egyúttal ismét azzal vádolta ellenzékét, hogy polgáráborút akarnak kirobbantani, és ígéretet tett arra, hogy börtönbe vetik és bíróság elé állítják a John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó által koordinált puccskísérlet felelőseit.

„Tegnap árulók egy maroknyi csoportja a jobboldali puccsisták által felbujtva, megpróbálta átvenni a hatalmat (…) Azóta követségről követségre menekülnek, az igazságszolgáltatás körözi őket, és hamarosan börtönbe kerülnek árulásukért és bűntetteikért” – hangoztatta az államfő.

Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint a keddi felkelés kudarca nyomán Guaidó szövetségese, a jobboldali Népakarat pártot vezető Leopoldo López a caracasi spanyol nagykövetségen kapott menedéket, az ellenzék oldalára átálló 27 katonát pedig a brazil nagykövetség vett védelmébe.

Kubai diplomata: nincsenek kubai katonák Venezuelában

Nincsenek kubai katonák Venezuelában, és a szigetország nem vesz részt venezuelai biztonsági műveletekben, de Havanna fenntartja magának a jogot a katonai és titkosszolgálati együttműködéshez Caracasszal – mondta egy magas rangú kubai diplomata helyi idő szerint szerdán.

A kubai külügyminisztérium amerikai ügyekért felelős részlegét vezető Carlos Fernández de Cossío leszögezte: az Egyesült Államok hamis vádakkal illeti hazáját, amikor azt állítja, hogy több mint 20 ezer kubai katona és hírszerző tartózkodik Venezuelában. A diplomata elmondta: valóban mintegy 20 ezer kubai él a válságba került országban, de majd mindegyikük egészségügyi dolgozó.

De Cossío jelezte: nem rendelkezik információval arról, hogy tartózkodnak-e kubai hírszerzők Venezuelában, azonban Kubának szuverén országként jogában áll ilyen irányú együttműködést is folytatni Caracasszal.

Korábban Bruno Rodriguez kubai külügyminiszter is tagadta az amerikai vádakat.

Kuba és Venezuela szövetségesi viszonyban áll egymással. A jó kapcsolatokat Fidel Castro néhai kubai vezető és Hugo Chávez néhai venezuelai elnök alapozta meg 2002-ben. Venezuela főként olajjal támogatta az amerikai embargó alatt álló Kubát, míg Havanna egészségügyi és kormányzati dolgozók tízezreit küldte az országba. Kuba és Venezuela között az egészségügy, a sport és a mezőgazdaság területén zajlik együttműködés, de amerikai tisztségviselők és venezuelai dezertőrök szerint a kapcsolatok a hírszerzésre és a nemzetbiztonságra is kiterjednek.

Büntetőintézkedéseket ígér Trump

„Ha ma délután 20-25 ezer kubai elhagyná Venezuelát, Nicolás Maduro venezuelai elnök éjfélig megbukna” – mondta John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a Fehér Házban kedden. Bolton szerint a venezuelai nép hangját azért nem hallani, mert a venezuelai katonaság és kormány valójában kubai irányítás alatt áll.

Johana Tablada, De Cossío helyettese beteges hazudozónak nevezte Boltont, aki szakértők szerint kulcsszerepet játszott abban, hogy az Egyesült Államok Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépését követően újra ellenséges viszonyba került Kubával.

Trump kedd este Twitter-üzenetében „teljes és átfogó… embargóval” és a „legmagasabb szintű büntetőintézkedések” életbe léptetésével fenyegette meg Havannát, amennyiben nem hagy fel haladéktalanul a katonai műveletekkel Venezuelában.