Feldman: Elfogadhatatlan Brüsszel mezőgazdasági támogatásokat csökkentő javaslata

 

Elfogadhatatlan a brüsszeli bürokraták javaslata, amely csökkentené az európai és így a magyar mezőgazdaság támogatásait, úgy, hogy közben szigorítaná, nehezítené az ezekhez való hozzáférést – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára.

Feldman Zsolt A hazai agrárium jelene és jövője című gazdafórum előtti sajtótájékoztatón elmondta: az Európai Bizottság olyan javaslatot tett, amely 2 milliárd euróval kevesebb forrást juttatna a magyar vidék és mezőgazdaság számára 2020 után. Ezen források nagy részét a migrációra, a bevándorlás támogatására, bevándorlók „valamiféle integrációjára” fordítanák – közölte, hozzátéve: ez az európai és a magyar érdekekkel ellentétes.

Ezeknek a forrásoknak jobb helye van a magyar vidéken, a magyar gazdálkodóknál, hiszen ebből tudnak fejleszteni, gazdaságaikat előrébb juttatni – jelentette ki Feldman Zsolt. A forráskivonási szándék ténylegesen veszélyezteti a 2020 utáni magyar mezőgazdaság fejlődését – mondta.

Az államtitkár hangsúlyozta: a forrásokért való küzdelemben szövetségben dolgoznak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) és Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségével (Magosz). Hozzátette: az elmúlt hetekben zajlott aláírásgyűjtés segítette, hogy minél szélesebb legitimációval „a hátuk mögött” lehessen érvelni Brüsszelben a forrásokért.

Kifejtette, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásai ésszerű felhasználásának köszönhetően a 2008 és 2018 közötti időszakban az Európai Unió legnagyobb mértékben bővülő mezőgazdasága volt a magyar, az ágazat exportteljesítménye pedig az elmúlt években több mint duplájára, 9 milliárd forintra nőtt. Emellett 2018-ban a magyar külkereskedelmi aktívum felét adta az agrárium – hangsúlyozta az államtitkár.

Hozzátette: azért küzdenek, hogy e források felhasználásával a következő időszakban is támogatni tudják a fejlődést. Ismertetése szerint 2018-ban Jász-Nagykun-Szolnok megyében csaknem tízezer gazdálkodó jutott 30 milliárd forint területalapú támogatáshoz, közvetlen jövedelempótló támogatáshoz.

A mostani EU-s vidékfejlesztési programban eddig 4700, Jász-Nagykun-Szolnok megyéből érkezett támogatási kérelmet bíráltak el pozitívan, ez mintegy 45 milliárd forint vidékfejlesztési programból származó forrást jelent a megyének. Ezen belül a beruházásokra 18,3 milliárd forint megítélt támogatás jut a megyei gazdálkodókhoz, több mint 465 különböző pályázathoz kapcsolódva.

Nagy István: Brüsszel csökkentené az agrárcélokra szánt összeget

Az európai uniós agrártámogatások elvonása és a források egy részének migráció támogatására fordítása meghívólevél lehet a migránsok számára-jelentette ki az agrárminiszter egy gazdafórum előtt megtartott sajtótájékoztatón csütörtökön a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértón.

Nagy István reagálva az Európai Bizottság nemrégiben tett nyilatkozatára elmondta, ugyan rendelkezésre áll az az összeg, amellyel változatlan formában lehetne a gazdákat támogatni, de Brüsszel a termelők helyett inkább migránscélokra és a bevándorlás támogatására szeretne az eddigieknél nagyobb forrásokat fordítani.

„Ez a legnagyobb leleplezés, ami most Brüsszelből érkezhetett, hiszen beismerték, bevallották azt, hogy az európai uniós támogatásokat, amelyeket a gazdáknak kellene megkapni, migránscélokra kívánják fordítani” – fogalmazott az agrárminiszter, hozzátéve, ez teljesen fölösleges, meggondolatlan és veszélyes cselekedet, amit a magyar kormány a lehető leghatározottabban visszautasít.

A tárcavezető megerősítette, a kormány azt is vállalja, hogy Nagy-Britannia kiesése miatt hajlandó megemelni a közös uniós büdzsébe befizetendő juttatásokat és támogatásokat annak érdekében, hogy ne csökkenjenek a magyar gazdák támogatásai.

Ennek ellenére új célokat, „migrációs célokat támogató rubrikákat” létrehozni a közös agrárpolitikán (KAP) belül számunkra azt jelenti, hogy Brüsszelben felelőtlenül gondolkodnak a jövőről és egy olyan intézkedéscsomagot kívánnak előterjeszteni, amely sokkal komolyabb problémákat fog előidézni a jövőben, mint azt bárki gondolná – fejtette ki. Álláspontja szerint változatlan formában szükség van a támogatásokra, mivel az élelmiszerárak szintje nagyban függ a támogatások szintjétől, az olcsó élelmiszer pedig minden európai polgár érdeke.

 

Brüsszel bejelentése újabb meghívólevél szerte a világban azok számára, akik útra készek és szeretnének egy jobb világba jönni, de mi nem akarjuk a problémát idehozni, hanem azt ott kell kezelni, ahol felmerült – rögzítette Nagy István. Hozzátette, érthetetlen, miért kell a kap-ban olyan célokat kitűzni a gazdák kárára, amely sokkal több problémát importál Európába, mint amennyit megold.

Jelezte, a magyar gazdatársadalom érzi ennek a veszélyét, így nem véletlen, hogy ilyen sok termelő látja el kézjegyével a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) által indított aláírásgyűjtés íveit.

Az agrárminiszter a sajtótájékoztatón kitért arra is, 2010-től mintegy 153 százalékos kibocsátást ért el a magyar mezőgazdaság, ez a növekedés dobogós helyezést jelent az uniós tagállamok rangsorában, az egy hektárról megtermelhető és megszerezhető jövedelemben viszont még mindig elmaradás tapasztalható. Elmondta, az egyre súlyosabb aszály miatt a kormány elindított egy tíz évig tartó, 170 milliárd forint értékű öntözésfejlesztési programot, amelynek segítségével a jelenlegi két százalékos öntözési ráta legalább nyolc százalékra emelkedhet, 100 ezer hektárral nőhet az öntözött terület.