Ajándék vagy közös érdek az uniós támogatások rendszere?

 

Az Európai Unió támogatási rendszere és annak alakulása ajándék, vagy közös érdek? Nemcsak a tagországok között, de gyakran belpolitikai viszonylatban is előkerül a kérdés – hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. A támogatási rendszer kialakulásához hosszú és bonyolult út vezetett, a tagállamok számára azonban összességében hosszú távon térül meg.

Amennyiben valamely ország az Európai Unió tagja akar lenni, egy úgynevezett előszobában kell várakoznia. Ilyenkor bizonyos dolgokat meg kell lépnie, amelyek az egész Európai Unió szempontjából fontosak. Ilyen például az, hogy a csatlakozni vágyó ország megnyissa piacait, szabaddá téve a termék- és pénzmozgást. Így a csatlakozni vágyó országnak fokozatosan biztosítania kell az európai uniós szabadságjogokat – magyarázta Csath Magdolna közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Hozzátette: általánosságban elmondható, hogy a később belépő országok kevéssé voltak fejlettek az alapítókhoz képest, ezért, hogy ne érje nagy csapás az újonnan belépőket, már a legelején felzárkózási összegeket kaptak ahhoz, hogy megfeleljenek az EU feltételrendszerének.

Az Európai Unió zászlója a brit uniós tagság tervezett megszűnését (Brexit) ellenző tiltakozáson a londoni parlamentnél 2019. április 10-én. Az előző nap az EU-tagállamok vezetői megállapodtak a brit kiválás legfeljebb október 31-ig tartó halasztásról az ügyben rendezett rendkívüli brüsszeli csúcsértekezleten. MTI/AP/Frank Augstein

A kép illusztráció (Fotó: MTI/AP/Frank Augstein)

Alkalmassá kell válni a csatlakozáshoz

Az is a feltételek közé tartozik, hogy a csatlakozni kívánó ország ne támogassa a hazai vállalkozásokat, legyen semleges a kérdésben, illetve ugyanolyan módon vállalkozhasson egy EU-tagország vállalata egy-egy pályázatra, mint bármely helyi vállalat – mondta Csath, majd hozzátette: ez a feltétel azonban vitatható.

Ez az előbb magyarázott „előszoba” tette alkalmasság az egyes országokat arra, hogy csatlakozhassanak – mondta a közgazdász. Később a közteherviselésnek is meg kellett valósulnia – folytatta –, ami azt jelenti, hogy be kell fizetni a nemzeti jövedelem körülbelül egy százalékát a közös költségvetésbe. Ezen kívül az áfa egy részét is át kell utalni, illetve az EU-s határon lévő országoknak a vámbevételek egy részét is a központi kasszába kell juttatniuk.

Végezetül ezekből a befizetésekből alakul ki az Európai Unió éves költségvetése, melynek kiadási oldalán állnak a különböző programok és támogatások – mondta.

Egymással összhangban, nem egymás ellen

Az Európai Unió a második világháború után jött létre az új világrend termékeként. Azért született meg, mert korábban két világháború is elindult a kontinensről. Így a nagyhatalmak olyan politikai, gazdasági és kulturális keretet kezdtek el kialakítani, melynek lényege, hogy az egyes európai nemzetek ne egymás kárára, hanem egymással összhangban fejlődhessenek – magyarázta Trautmann László közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

Mint mondta, az Európai Unió gazdaságpolitikai kiindulópontja a Marshall-terv nemzetközi segélyprogram volt, amelynek fontos elemeként az államok közösen állapodtak meg abban, hogy melyik ország mennyi segélyt kapjon.

A támogatások hatékonyságának megítélése kapcsán sok szempont merül fel, az egyik ilyen, hogy a támogatás a gazdasági növekedést mennyivel segítette. Ennél fontosabb szempont lehet a szerkezeti átalakulás, hiszen az összegek egy új termelési kultúra elsajátítását hozták magukkal. Ebből a szempontból a támogatásokat nem lehet értelmetlennek nevezni, még akkor sem, ha időnként improduktívnak minősítik a közgazdászok – magyarázta Tratumann.