Az utrechti támadás gyanúsítottját több órás hajsza után még hétfő koraeste elfogták. A harminchét éves, török származású férfi egy villamoson nyitott tüzet, három embert megölt, ötöt megsebesített. A hatóságok nem zárják ki a terrorista indítékot, de több jel is arra utal, hogy családi ügyről van szó.
A legtöbb terrorista „Allahu Akhbar”-t kiált cselekménye előtt, az utrechti elkövető azonban csendben volt – felelte Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet elemzője az M1 Ma reggel című műsorában arra a kérdésre, hogy miként ismerhető fel egy terrortámadás. Nem jelentett ki semmi olyat a támadó, ami arra utalna, hogy bosszúból nyitott volna tüzet, mondjuk válaszul az egy nappal korábbi új-zélandi mecsettámadásokra – folytatta.
Egyelőre csak találgatják, hogy mi volt a támadó indítéka (Fotó: MTI/EPA/ANP/Robin Van Lonkhuijsen)
Meg kell azonban vizsgálni az adathordozókat, keresni kell iszlamizációra utaló jeleket: fanatizálta-e saját magát, csatlakozott-e online valamelyik terrorszervezethez, és át kell nézni a kimenő üzeneteit is, hogy bombázott-e mondjuk egy nőt, vannak-e szakításra utaló jelek – sorolta.
Amennyiben vallomást tesz vagy kihallgatják a családtagokat, több információ állhat rendelkezésre arról, hogy mi állhat ennek a borzalmas bűncselekménynek a hátterében – hangsúlyozta az elemző.
Németországban 2018-ban 19 becsületgyilkosság történt, amikor családtagok egy hölgy rokonuk életét oltották ki valamilyen családi okból kifolyólag – például nem akart hozzámenni ahhoz, akit a családfő kinézett, vagy nem olyan életet élt, amely a konzervatív muszlim követelményrendszernek megfelelt, így meg kell vizsgálni, hogy az agyonlőtt hölgy és az elkövető családja között van-e összefüggés – fogalmazott.
Nem ugyanazt gondolhatja a kapcsolatokról egy keresztény és egy muszlim
A családon belüli erőszak súlyos probléma, amellyel a világ minden pontján „összegészében” kell foglalkozni – hangsúlyozta Horváth József biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című másorában.
Ezt a konfliktust azonban nem a négy fal között rendezték, hanem éles lőfegyverrel akart elégtételt venni a török férfi a sérelmeiért, a kiindulópont viszont még nem ismert – fogalmazott.
Elmondta: nemcsak a sértett nőn, hanem azon a két férfin is bosszút akart állni, akik a nő segítségére siettek. Az élet szentsége ilyenkor már másodlagos kérdéssé válik, és a támadó mindenki ellen, akiről úgy érzi, támadólag lép fel ellene, éles lőfegyvert használ.
A szakértő a különböző kultúrájú férfi-nő viszonyokról azt mondta: a kultúrák összeütközése például a konfliktuskezelésnél jelentkezik, de az is elképzelhető, hogy a két félnek különböző az elképzelése ezekről a kapcsolatokról.
Egy muszlim férfi valószínűleg alá-fölérendeltségi viszonyt követel meg, holott az európai lányok olyan környezetben nőnek fel, ahol egyenjogúak és minden lehetőségük megvan a kiteljesedésre. Horváth hozzátette: ez egy iszlám férfi számára nehezen kezelhető, és azonnali konfliktushelyzetet teremt.
Hollandiában is működnek a radikalizálódást segítő lelki vezetők
A hollandiai török közösségről Spöttle az M1-en azt mondta: szerencsére nincsenek a nagy-britanniai vagy a némethez hasonló radikális csoportok az országban, és eddig terrorcselekmény sem történt. A titkosszolgálati erők és a rendőrök remek munkát végeznek, többször már a tervezési fázisban őrizetbe vettek veszélyes személyeket.
Hollandiában is előfordulhatnak radikalizálódoott iszlamisták (Fotó: EPA/Robin Utrecht)
Ugyanakkor – figyelmeztetett – Hollandiában is találhatók olyan radikális mecsetek, ahol jobbára külföldről – Afganisztánból, Pakisztánból, Törökországból – érkezett lelki vezetők vagy prédikátorok a fennálló demokratikus rend és a nyugati értékrendek ellen uszítanak.
Főleg a többszörösen börtönbüntetésre ítélt fiatal férfiak vannak kitéve a radikalizálódás veszélyének, hiszen a börtönökben könnyen valamelyik önjelölt vallási vezető befolyása alá kerülhetnek, aki ráterelheti őket az általa helyesnek vélt útra, és onnantól Allah katonájának képzelhetik magukat – magyarázta.
Ezek a börtönben radikalizálódott emberek nagyon sok uniós polgár életét kioltották az elmúlt években – tette hozzá.
