A közép-európai országok tiszteletét hangsúlyozza írásában Kramp-Karrenbauer

 

Az Európai Unió (EU) külső határának védelme és a schengeni övezet kiteljesítése mellett a közösség közép-európai tagországainak tiszteletét is hangsúlyozta Annegret Kramp-Karrenbauer, a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke az EU reformjáról szóló írásában.

Az írást Emmanuel Macron francia államfő javaslatára válaszul tett közzé a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapban. A politikus hangsúlyozta, hogy az EU „példa nélkül álló sikertörténet”, és az „európai eszme” támogatottsága minden eddiginél nagyobb. Azonban a pártokon alapuló reprezentatív demokráciára, a jogállamiságra, az egyén szabadságára és a szociális piacgazdaságra épülő „európai életforma” offenzív képviseletéhez meg kell erősíteni az EU-t.

Az erős EU-hoz elengedhetetlen a tisztelet a közép-, és kelet-európai országok „megközelítésmódjai és a közös európai történelmünkhöz és kultúránkhoz adott különleges hozzájárulásuk” iránt. Ugyanakkor nem férhet kétség az alapértékekhez és -elvekhez, ezek nem képezhetik alku tárgyát – írta Annegret Kramp-Karrenbauer.

Berlin, 2019. február 25. Annegret Kramp-Karrenbauer, a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke a párt berlini elnökségi ülésén 2019. február 25-én. MTI/EPA/Clemens Bilan

Annegret Kramp-Karrenbauer, a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

Tévút az államközpontúság

A CDU elnöke gazdasági kérdésekről írva elutasította Emmanuel Macron programjának egyik fő elemét, az EU-s szinten egységes minimálbért és a szociális ellátórendszerek egységesítését. Elvetette a párizsi vezetés azon régi törekvését is, hogy az euróövezet tagállamai vállaljanak közösen felelősséget az egyes tagok államadósságának törlesztésére.

Mint írta, a központosítás és az államközpontúság „tévút”, inkább arra kellene törekedni, hogy kiegyenlítődjenek az életkörülményekben mutatkozó tagállamokon belüli és tagállamok közötti különbségek.

Összefogásra van szükség

Az egymáshoz közeledés és felzárkózás folyamata, a konvergencia ösztönzéséhez ki kell dolgozni egy stratégiát, amely „okosan összekapcsolja a nemzeti és európai törekvéseket”. A többi között ki kell alakítani a bankrendszer egységes, EU-s belső piacát, hogy a vállalkozásokat mindenütt európai bankok finanszírozhassák, és közösen kell fellépni az adófizetés megkerülése ellen – fejtette ki a legnagyobb német kormánypárt vezetője.

A technológiai átalakulással kapcsolatban hozzátette: az EU-nak a méltányos versenyt protekcionizmussal és állami monopóliumokkal torzító szereplőkkel szemben kell megállnia a helyét, ezért össze kell fogni, a kulcsfontosságú technológiák kutatására és fejlesztésére ki kell alakítani egy „EU-s innovációs büdzsét”.

Kiemelte, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelmet össze kell hangolni egy úgynevezett európai klímavédelmi egyezmény keretében, amelyet a „demokratikus legitimációval rendelkező tényezők”, európai és nemzeti, politikai, gazdasági és társadalmi szereplők alkotnak meg.

Elengedhetetlen Schengen „kiteljesítése”

A CDU elnöke aláhúzta, teljes mértékben egyetért a francia államfővel abban, hogy gondoskodni kell a külső határ védelméről, és ehhez elengedhetetlen „Schengen kiteljesítése”.

Ez azt jelenti, hogy ki kell dolgozni egy új megállapodást, amelyben le kell fektetni, hogy a Frontex EU-s part-, és határvédelmi ügynökség határrendészeti hatóságként működhet mindenütt, ahol a nemzeti hatóságok nem tudják ellátni a határvédelmi feladatokat. Továbbá már az állandó belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet külső határánál el kell bírálni, hogy a menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával érkező emberek beléphetnek-e az övezetbe. Ehhez ki kell fejleszteni egy egységes be- és kiutazási nyilvántartást, és tovább kell építeni a schengeni információs rendszert.

A schengeni egységre is törekedni kell

A politikai üldözöttek és háborús menekültek védelme „humanitárius követelmény” Európa számára, azonban „a menekültek befogadására és a gazdasági migránsok visszautasítására általunk szorgalmazott európai megoldásokat eddig nem lehetett megvalósítani”. Ugyanakkor a nemzeti, tagállami szintű megoldások sem lesznek sikeresek a schengeni övezet egységének megkérdőjelezése nélkül.

Ezért „az EU közös migrációs politikáját a jövőben a közlekedő edények elve alapján kell újjászervezni”, vagyis minden tagországnak hozzá kell járulnia a menekülésre késztető okok megszüntetéséért folytatott küzdelemhez, a határvédelemhez és a befogadáshoz, de minél többet tesz egy ország az egyik területen, annál kisebb hozzájárulást kell teljesítenie a többi területen – fejtette ki Annegret Kramp-Karrenbauer.

A többi között arról is írt, hogy az EU kül- és biztonságpolitikai cselekvőképességének érdekében meg kell teremteni a közösség állandó helyét az ENSZ Biztonsági Tanácsában, és ki kell építeni egy úgynevezett európai biztonsági tanácsot is, amelybe be kell vonni az EU-ból távozó Egyesült Királyságot.

Emmanuel Macron javaslatának központi fogalmával, az „európai újjászületés” gondolatával kapcsolatban hangsúlyozta azt is, hogy ez az újjászervezés elképzelhetetlen a nemzetállamok nélkül, ezért „két egyenrangú oszlopra”, a kormányközi együttműködésre és az úgynevezett közösségi módszerre, az EU bevett döntéshozatali eljárására kell építkezni.

A CDU elnöke azt is kifejtette, hogy számos tagállamra vár az a „kihívás, hogy összetartsa a bevándorlás révén heterogénné váló társadalmat”. Ez különösen fontos a muzulmán vallás azon áramlataival kapcsolatban, amelyek „nem egyeztethetők össze a nyitott társadalomról alkotott felfogásunkkal” – írta Annegret Kramp-Karrenbauer, hozzátéve, hogy az európai értékrenddel “kompatibilis” iszlám kifejlődése érdekében az állami felsőoktatási rendszer keretében kell képezni a muszlim hitszónokokat és vallásoktatókat.