Svájcban 1971-ig nem szavazhattak a nők

 

Svájcban még 1947-ben is éles vita volt arról, hogy megadják-e az általános választójogot a nőknek. A nyugati demokráciák közül Svájc volt az utolsó állam, ahol megvalósult a női egyenjogúság. Érdekességek az MTVA Archívum sajtóanyagából.

Az MTI 1947. november 6-i szemléjében a svájci nők politikai egyenjogúságának kérdésével foglalkozott. A beszámoló szerint a 22 svájci kanton közül 14-ben 1947 őszén még éles vita tárgyát képezte a nők politikai egyenjogúságának kérdése.

A tudósítás szerint a szövetségi parlament alsóháza, a nemzeti tanács 1947 őszén határozati javaslatot fogadott el, „amelyben felhívja a szövetségi kormányt, vegye fontolóra a nők politikai jogainak kiterjesztését”.

A cikk írásának időpontjában Svájc azon kevés államok sorába tartozott, ahol sem a helyi, sem az országos népképviseleti rendszerben nem volt szavazati joguk a nőknek. Ez azért is feltűnő, mert Svájcot általában a politikai és társadalmi demokrácia első és legrégibb mintaállamának ismerik – jegyezte meg a tudósító.

Két nő szavaz a svájci parlamenti választásokon Obersaxen Meierhofban 2015. október 18-án (Fotó: MTI/EPA/Gian Ehrenzeller)

A svájci nők – Liechtensteint leszámítva – jutottak utolsóként választójoghoz 1971-ben Európában. Svájci parlamenti választások 2015. október 18-án, Obersaxen Meierhofban is szavaztak a nők (Fotó: MTI/EPA/Gian Ehrenzeller)

Ugyanakkor egyes kantonokban a nők „bizonyos jóléti természeti hatóságok tagjai sorába” beválaszthatók – írták.

A svájci alkotmány felépítése szerint országos alapon is csak úgy lehetne megadni a nőknek a politikai jogok teljességét, ha előbb a helyi törvényhozási testületekben is megkapták azt – írta az MTI, hozzátéve, hogy így a nők „politikai egyenjogúsításának” kérdése maga után vonná a szövetségi alkotmány revízióját.

A központi berni kanton álláspontja lökést adott ennek a törekvésnek. A törvényhozók – a tudósítás szerint – azzal érveltek, „hogy minél inkább válik az állam természete szerint szociális jóléti közületté, annál inkább van helye, hogy megadják a nőknek is a politikai hozzászólás jogát”.

A svájci nők – Liechtensteint leszámítva – jutottak utolsóként választójoghoz Európában, 1971-ben. De még ez sem jelentett mindenhol automatikus részvételi jogot, ugyanis némely kanton sokáig ragaszkodott az európai értékékkel nem feltétlenül összeegyeztethető állásponttal, hogy csak férfiak szavazhassanak. Kevésbé ismert, hogy Appenzell Innerrhoden volt az utolsó kanton Svájcban, ahol megadták a nőknek a szavazati jogot, azt is a szövetségi bíróság egyik ítélete után.

Ehhez képest Magyarország az élvonalba tartozik. A magyar nők száz éve szavazhatnak. Az 1918. évi első néptörvény mondta ki választójogukat, hatvan évvel az után, hogy a férfiak – igaz, akkor még szigorú vagyoni és műveltségi cenzushoz kötve – az 1848-as ötödik törvénycikk értelmében megkapták ugyanezt a jogot.