Jövőképet próbál megfogalmazni a pénteken elkezdődött kolozsvári kongresszusán a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a küldöttek módosítják az RMDSZ programját, megválasztják a szövetség új elnökét, és vitára bocsátanak egy dokumentumot Erdély jövőjéről.
A 14 kongresszuson az RMDSZ elnöki tisztségére Kelemen Hunor az egyedüli jelölt, aki a harmadik négyéves mandátumát pályázza meg. Kelemen Hunor a kongresszus megnyitása előtt tartott sajtótájékoztatóján a kongresszus legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy meg tudjon fogalmazni egy olyan jövőképet, amely keretet ad a jövő politikai döntéseinek.
„Meg akarunk maradni versenyképes, sikeres közösségként, fejlődő, növekvő közösségként a szülőföldünkön” – összegezte az elnök. Hozzátette, olyan vitaindító dokumentumot készítettek elő, amely a nemzeti identitás megőrzése mellett nagy hangsúlyt fektet a szakpolitikákra. Ezt a vitaindító dokumentumot csiszolva tudják meghatározni a következő néhány év cselekvési prioritásait.
Porcsalmi Bálint, a szövetség ügyvezető elnöke közölte: a kongresszuson a szövetség 984 küldöttje több mint 200 meghívott vesz részt. A tanácskozás pénteki napján hangzanak el a meghívottak köszöntőbeszédei.
A magyar kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a román kormánykoalíció részéről Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke köszönti a kongresszust. Ezután a Kárpát-medence magyar szervezeteinek a vezetői az európai parlamenti választások tétjéről szóló pódiumbeszélgetésen vesznek részt.
A kongresszus szombati munkanapja Kelemen Hunor elnöki beszámolójával, a programmódosítással, a Jövő Erdélyben című vitairat bemutatásával, a kongresszusi határozatok elfogadásával és a szövetségi elnök megválasztásával folytatódik. A kongresszuson bemutatja elképzeléseit az az öt politikus, aki európai képviselői mandátumra pályázik a szövetség színeiben. A jelölteket később rangsorolja a szövetség Állandó Tanácsa.
Az RMDSZ és a Fidesz-KDNP szövetségét az erdélyi magyar választók kényszerítették ki
A magyar kormány miniszterelnök-helyettese a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kongresszusán mondott köszöntőjében beszélt erről pénteken, Kolozsváron. Kijelentette: azok az erdélyi magyarok kényszerítették ki a magyarországi kormánypártok és az RMDSZ együttműködését, amelyek elsöprő többségben szavaznak a romániai választásokon az RMDSZ-re, a magyarországi választásokon pedig a Fidesz-KDNP-re.
Kijelentette: „Semmi nem fogadható el, ami gyengíti az RMDSZ-t”, mert ha a szövetség meggyengülne, véget érne az erős magyar érdekképviselet az erdélyi önkormányzatokban és a bukaresti parlamentben. Úgy vélte: az RMDSZ-re a román-magyar kapcsolatok területén is szerep hárul. Hozzáfűzte: amikor Románia és Magyarország együttműködött, az segítette a brüsszeli források lehívását.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke beszél a párt XIV. kongresszusán Kolozsváron (Fotó: MTI/Biró István)
Semjén Zsolt a kongresszuson jelen levő román politikusokhoz szólva kijelentette: az RMDSZ és Magyarország soha nem kért olyan kisebbségi jogokat, amelyekre nincsen számos példa az EU-ban. „Ha elfogadnánk, hogy vannak olyan jogok, amik járnak másnak, de nem járnak az erdélyi magyarságnak, azt fogadnánk el, hogy kevesebbek, alávalóbbak vagyunk más népeknél. Ha másoknak jár, nekünk is jár, ha másoknak szabad, nekünk is szabad. Annak a megértését kérjük, hogy amit kérünk, az nem extremitás, hanem normalitás” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt kijelentette: a magyarországi románság akkor énekli a román himnuszt, és akkor teszi ki a román zászlót az épületeire, amikor akarja. A jelképek szabad használatát kéri az erdélyi magyarság is. Kijelentette: Magyarország rendezte a viszonyát Szerbiával, a V4-ek között kiválóan együttműködik Szlovákiával, és készen áll arra is, hogy Romániával együttműködjön. Hozzátette: az együttműködés hiánya nem a magyar félen múlik.
A közelgő EP-választás fontosságára hívták fel a figyelmet
A Fidesz üzenetét közvetítő Kocsis Máté frakcióvezető a közelgő EP-választás fontosságára hívta fel a figyelmet köszöntésében. Kijelentette: közös feladat rávenni Brüsszelt, hogy döntsön az őshonos kisebbségek védelméről. Hozzátette: majdani EP-képviselőik szót fognak emelni a jogsértések ellen is.
„Számunkra nem elfogadható az, hogy bárhol betiltsanak magyar szimbólumokat, nem elfogadható az, hogy ártatlanul börtönbe zárjanak magyarokat, és nem elfogadható az sem, hogy visszaállamosítsanak magyar magán- és közösségi, illetve egyházi tulajdonokat” – fogalmazott.
Az MSZP üzenetét hozó Molnár Zsolt képviselő, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának az alelnöke kijelentette: a magyar nemzet egyesítése egy olyan Európában jöhet létre, amelynek nincsenek belső határai, és közös a fizetőeszköze. Elmondta: az MSZP az RMDSZ-t tekinti az erdélyi magyarság egyetlen hiteles képviselőjének, támogatja a kettős állampolgárságot, a határon túliak választójogának a kiterjesztését, és egyetértenek az autonómiatörekvésekkel, és kezdeményezik a magyar-román közös kormányüléseket.
Az LMP üzenetét hozó Ungár Péter kijelentette: pártja álláspontja több kérdésben változott az elmúlt tíz évben, de a határon túli magyarok ügye mellett változatlanul minden fórumon kiálltak, és azon munkálkodnak, hogy a nemzetpolitikában a magyarországi parlamenti ellenzékben is konszenzus legyen.
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt elnöke és felesége Kós Anna, Calin Popescu Tariceanu, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének elnöke, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a párt XIV. kongresszusán Kolozsváron
(Fotó: MTI/Biró István)
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) üzenetét közvetítő Vincze Loránt elnök kijelentette: a hetven éves páneurópai szervezet soha nem állt olyan közel ahhoz, hogy európai szinten rendezze az őshonos kisebbségek ügyét, mint most, és éppen az RMDSZ indította el a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést. A kongresszust a vajdasági, felvidéki, kárpátaljai és horvátországi magyarok érdekvédelmi szervezeteinek a vezetői is köszöntötték.
A román vezetők együttműködésre bíztatták a szövetséget
Mind a jobb-, mind a baloldali román politikai erők képviselői az RMDSZ együttműködését kereső üzenettel üdvözölték pénteken Kolozsváron az RMDSZ kongresszusát. Klaus Iohannis államfő üzenetében – amelyet Laurentiu Stefan elnöki tanácsadó olvasott fel – méltatta az RMDSZ szerepvállalását az ország demokratizálásában és euroatlanti integrációjában. A jobboldali elnök úgy vélekedett: a bukaresti szociálliberális kormány – amelynek az RMDSZ parlamenti támogatást nyújt – ma a jogállamiságot veszélyezteti.
Iohannis felkérte az RMDSZ-t, ne engedjenek meg visszalépéseket Románia európai útján. A romániai magyar választókat arra bíztatta, hogy a közelgő európai parlamenti választásokon járuljanak hozzá az európai projekt megújulását, és nem annak kiürítését szorgalmazó erők győzelméhez.
A román pártok képviseletében felszólaló szónokok sem a kisebbségi jogok romániai érvényesítésére, hanem az etnikai együttélésre, az általuk megbízható partnerként megismert RMDSZ méltatására helyezték a hangsúlyt, igyekeztek köszöntőjük néhány szavát, vagy néhány mondát magyarul elmondani.
Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök a bukaresti kormánykoalíció kisebbik pártja, a liberális ALDE elnöke azt hangsúlyozta: mindig fontosnak tartotta, hogy az itt élő magyarok teljes értékű állampolgároknak érezzék magukat, otthon érezhessék magukat Romániában. A politikus – a bukaresti koalíciót támadó ellenzéki jelszavakra utalva – arra figyelmeztetett, hogy a nácik is korrupcióellenes szlogenekkel érték el első választási sikereiket. Úgy értékelte: az RMDSZ természetes partnere azoknak, akik elutasítják az erőszakos bűnbakkereső, populista ideológiákat.
Dan Barna, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke úgy vélekedett: Romániában a sokszínűség, a többnyelvűség magától értetődő érték, az itt élő románoknak és magyaroknak pedig közös érdekük a közélet megtisztulása, a korrupció eltávolítása a politikából.
Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke arra helyezte a hangsúlyt, hogy pártja és az RMDSZ ahhoz az Európai Néppárthoz (EPP) tartozik, amely várhatóan az EP-választások után is meghatározó ereje lesz Európának. Arra emlékeztette a szövetséget, hogy korábbi kormányzati együttműködésük idején együtt vitték be Romániát az EU-ba, együtt harcoltak a posztkommunista visszarendeződés ellen.
Politikai együttműködés folytatása
Mihai Fifor, a bukaresti kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) országos tanácsának elnöke az RMDSZ szavatartását, megbízhatóságát méltányolva politikai együttműködésük folytatására bíztatta a magyar érdekképviseletet. Megemlítette: az idei költségvetésből a magyar többségű Kovászna megye kiemelkedő mértékben részesül az infrastruktúra-fejlesztési forrásokból.
Az RMDSZ kongresszusát Antonio López Istúriz White, az EPP főtitkára, és Manfred Weber, az EPP csúcsjelöltje videó-üzenetben üdvözölte, azt ígérve a szövetségnek, hogy az Európai Néppárt partnere lesz a kisebbségi jogok elismertetésében, míg az európai szocialistáknak nincsenek megoldási javaslataik az őshonos nemzeti kisebbségek védelmére.
Az RMDSZ 14. kétnapos kongresszusán a csaknem ezer küldött elnököt választ, és elfogadja a Jövő Erdélyben című vitairatot, amely azt erdélyi magyarság jövőképét, cselekvési prioritásait vázolja fel. Az elnöki tisztségre az RMDSZ-t nyolc éve vezető Kelemen Hunor az egyedüli jelölt.
