Újabb antiszemita feliratok jelentek meg Párizsban

 

Az újabb feliratok aztuán jelentek meg a párizsi épületek falain, miután Emmanuel Macron francia államfő intézkedéseket jelentett be az zsidók elleni gyűlöletkeltés visszaszorítására és megbüntetésére.

Cédric Grunenwald, a francia főváros XVI. kerületi önkormányzatáról jelezte az AFP francia hírügynökségnek, hogy a Párizs déli részén található, elegáns Plaisance negyed utcáiban tucatnyi antiszemita feliratot találtak. Az önkormányzat feljelentést tett.

Párizs, 2019. február 12. A Párizs 13. kerületi önkormányzata által közreadott, 2019. február 11-i képen horogkeresztet rajzoltak a holokauszttúlélő Simone Veil néhai francia minisztert, az Európai Parlament első női elnökét ábrázoló párizsi postaládákra. A francia hatóságok szerint a bejelentett antiszemita megnyilvánulások száma 541 volt 2018-ban, ami a 2017. évi 311 nyilvántartott esethez képest 74 százalékos emelkedést jelent. MTI/AP

Korábban horogkeresztet rajzoltak a holokauszttúlélő Simone Veil néhai francia minisztert, az Európai Parlament első női elnökét ábrázoló párizsi postaládákra (MTI/AP)

A tüntetések alatt több antiszemita rongálás is történt

Az AFP közzétett egy fotót az Alésia utca egyik házának bejáratáról, amelyen „mocskos zsidó”, „kifelé” felirat, valamint egy horogkereszt látható. A szomszédos étterem vezetője a hírügynökségnek elmondta, hogy a szerda esti záráskor „ezek még nem voltak itt”. A rendőrség csütörtök reggel kihallgatta a ház lakóit. Hasonló feliratok jelentek meg egy nyilvános vécé falán és egy közeli autóbusz-megálló egyik padján, valamint egy másik épületen is egy orvos névtábláján.

Az elmúlt hetekben a sárga mellényesek kormány- és elitellenes tiltakozásai idején több antiszemita rongálás és emlékhely-gyalázás történt Párizsban. Egyebek mellett a 2006-ban meggyilkolt Ilan Halimi zsidó fiatalember emlékére állított fának átvágtak a törzsét, két nappal a fiatal halálának 13. évfordulója alkalmából tartandó megemlékezés előtt, horogkeresztet rajzoltak egy párizsi zsidó étterem kirakatára és a holokauszttúlélő Simone Veil néhai francia minisztert, az Európai Parlament első női elnökét ábrázoló párizsi postaládákra, múlt szombaton pedig Alain Finkielkraut filozófust antiszemita sértések érték Párizsban tüntetők részéről.

Kedd este a politikai pártok felhívására tízezrek tiltakoztak mintegy hetven francia városban az elmúlt hetekben elkövetett antiszemita támadások ellen. Párizsban mintegy 20 ezren gyűltek össze a République téren, miközben Emmanuel Macron államfő a Soá emlékhelyen koszorúzott a két parlamenti ház elnökének kíséretében.

Példátlan módon megerősödött az antiszemitizmus

A köztársasági elnök szerda este a Franciaországi Zsidó Intézmények Tanácsának (CRIF) éves vacsoráján elítélte „az antiszemitizmusnak a második világháború óta példátlan megerősödését Franciaországban és Európában”, jelezve, hogy az antiszemitizmus jogi kategóriáját kiterjesztik az anticionizmusra, és azt is bejelentette, hogy májusban a parlament elé kerül az a törvényjavaslat, amely a rasszista és antiszemita gyűlöletbeszédek visszaszorítása érdekében “nyomást kíván gyakorolni” az internetes szolgáltatókra.

Mounir Mahjoubi, a digitális programokért felelős államtitkár csütörtökön a France Info hírrádióban elmondta: a gyűlöletkeltő tartalmak után a jövőben a szolgáltatóknak pénzbüntetést kell fizetniük, amennyiben nem törlik azokat.

„Kötelezni fogjuk a szolgáltatókat, hogy olyan moderálási eszközöket foganatosítsanak, amelyek képesek a gyűlöletkeltő tartalmat érzékelni, még mielőtt publikálják” – mondta az államtitkár. „Amennyiben a tartalmat nem törlik, nagyon komoly büntetés lesz” – tette hozzá. „Minden perc, amikor is a tartalom a neten marad, növeli az áldozatok és a társadalom szempontjából mérhető kárt” – hangsúlyozta a kormánytag, aki szerint 24 óra már túl hosszú.

A törvénytervezet szerint a szolgáltatóknak ezentúl sokkal rövidebb idő alatt kell kiszolgáltatniuk az rendőrségnek és a vizsgálóbíróknak azokat az adatokat, amelyek alapján beazonosítható egy rasszista vagy antiszemita tartalom szerzője.

„Jelenleg a szolgáltatók túl későn adják ki az információkat” – mondta az államtitkár, aki szerint időnként az időtartam akár “több hét vagy több hónap” is lehet.

Az államtitkár ugyanakkor jelezte, hogy a névtelen gyűlöletkeltés megakadályozásra nem támogatja azt az elképzelést, hogy az internetes oldalakra csak személyi igazolvány bemutatása mellett lehessen feliratkozni.

„Amennyiben erre kötelezzük a Twittert és a Facebookot, a felhasználók nagy része más, olyan közösségi oldalakra megy át, ahol nem lehet a személyi papírok bemutatását kötelezővé tenni. Mi azt szeretnék, hogy a névtelenség megszűnjön akkor, amikor valaki bűncselekményt követ el, és ez jelenleg megoldható” – mondta a francia kormánytag.

A címlapfotó illusztráció.