A migráció vált a fő konfliktusforrássá az Európai Unióban

 

Világossá vált, hogy két teljesen különböző világnézet, felfogás létezik a migrációval kapcsolatban – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter a Budapest Folyamat 6. miniszteri ülését követően Isztambulban. Szijjártó Péter hozzátette, az Európai Bizottság a konferencián mindent megtett azért, hogy minden arról szóljon, mennyire jó a migráció Európának.

A Budapest Folyamat 1993-ban a magyar fővárosban alakult meg, amelynek keretei között 52 állam, európai országok, továbbá nemzetközi szervezetek vitatják meg és keresik a megoldást nemzetközi migrációs és menekültügyi kihívásokra, és főként a Selyemút mentén elhelyezkedő országokat öleli magába – Pakisztán, Banglades, Irak, Irán, Afganisztán –, ugyanis ezek az államok kibocsátó országokká váltak az elmúlt években – mondta ifj. Lomnici Zoltán a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Ez azt jelenti, hogy a szír migránsok mögött általában afgán, pakisztáni, iraki vagy bangladesi bevándorlók tették ki a legnagyobb számban azokat a harmadik országbeli személyeket, akik az elmúlt négy évben az Európai Unió irányába özönlöttek – magyarázta.

Emlékeztetett, a szerveződés fő célja már kezdetektől fogva is az volt, hogy a migrációs folyamatok visszaszorításával megakadályozzák az emberkereskedelmet és a szervezett bűnözést, illetve védjék a kiskorúak jogait.

Törökország látja el az elnöki feladatokat

Arról is beszélt, hogy a Budapest Folyamat elnöki feladatait 2006 óta Törökország látja el, ezért is tartják a mostani ülésszakot Isztambulban, a társelnök pedig Magyarország. Szerinte Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja megnyitóbeszédében arra utalt, hogy a brüsszeli bevándorláspolitika – amely a tömeges migráció szervezését tekinti prioritásnak – uralni kívánja a Budapest Folyamatot is.

migráció - bevándorlás - migránsok

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA)

A szervezet 2013-ban, működése fennállásának 20. évfordulója alkalmából hatpontos deklarációt fogadott el, és a már felsorolt pontok mellett a diszkrimináció és a rasszizmus is helyet kapott – mondta Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese a műsorban. Megjegyezte, korábban a migrációt többen pozitív folyamatnak tartották, amely megoldhat bizonyos gazdasági problémákat, ha jó szakpolitikai megoldásokat állítanak fel.

Az Európai Unió fő konfliktusa

Azonban 2015 óta, a nagy migrációs hullám következtében, drasztikus folyamatok mentek végbe az Európai Unióban – fűzte hozzá. Hangsúlyozta: ezeket a folyamatokat bizonyos nyugat-európai államok, főként az Európai Bizottság nem akarja tudomásul venni, így jelenleg ez alkotja az Európai Unió fő konfliktusát.

Ifj. Lomnici Zoltán elmondta, a Budapest Folyamat tagja az Európa Tanács és a Nemzetközi Migrációs Szervezet is, és az tapasztalható, hogy egy ideje mindkét szervezet profiljává vált a migráció. Megjegyezte, az Európa Tanács ugyanakkor emberi jogi szervezet, amely az alapjogok megtartása mellett az elköteleződött tagállamokat foglalja magába.

Profilváltás az Európa Tanácsban

Szerinte azonban egyfajta profilváltás történt az Európa Tanácsban, és mintha háttérbe szorultak volna a megfogalmazott elvek. Nem veszik figyelembe a migráció jelentette kockázatokat, amelyekre már az Egészségügyi Világszervezet is felhívta a figyelmet. Ifj. Lomnici Zoltán szerint látható, hogy Brüsszelben és Strasbourgban is – bár próbálják tagadni – az elmúlt hónapok legfontosabb jogalkotási termékei a migrációval kapcsolatban születtek.

Dimitrisz Avramopulosz beszédében nem tért ki az európai emberek jogaira és biztonságára, szinte csak a bevándorlók jogait hangsúlyozta, és a migrációs folyamat pozitív hatásait emelte ki – értékelte az uniós biztos felszólalását Janik Szabolcs. A migrációt érintő kérdésekben továbbra sincs változás, az európai vezetés álláspontja nem változott, folytatja az eddigi liberális és humanitárius vonalat, és úgy véli a szakértő, hogy ezen az állásponton majd egy új összetételű Európai Parlament változtathat.