Megállapodott az uniós gázirányelv módosításáról az EU

 

Előzetes megállapodásra jutottak a közösségi gázirányelv tervezett módosításáról pénteki tárgyalásukon az Európai Unió tagállamainak képviselői; a kompromisszumos megoldás bonyolultabbá teszi, de nem lehetetleníti el az Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítését.

Névtelenséget kérő diplomáciai források arról számoltak be, hogy a tagállamok uniós nagykövetei „szinte teljesen egyhangúlag” szavazták meg a brüsszeli találkozó előtt tető alá hozott német-francia egyezséget. Bennfentes információk szerint egyedül Bulgária képviselője szavazott nemmel.

Az eredeti javaslat célja az volt, hogy a harmadik országokból érkező, tenger alatti vezetékekre is kiterjesszék az uniós szabályozás hatályát, így lehetővé téve az Európai Bizottság számára például az Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat-2 jelentősen szigorúbb ellenőrzését.

Szakértők szerint az elfogadott megoldás értelmében valóban szigorodik az uniós kontroll az EU-n kívülről induló gázvezetékek felett, azonban a projekt nem kerül veszélybe, csak bonyolultabb és drágább lesz befejezni. Miután új előírásokról van szó, lehetőség lesz mentességet biztosítani a már meglévő földgázvezetékek esetében – írták a hivatalos tájékoztatásban.

A kompromisszum a tagországok szerint „konzisztensebbé teszi a vonatkozó uniós jogi kereteket, fokozza az átláthatóságot, valamint csökkenti a bizonytalanságot a beruházók és a felhasználók körében egyaránt”.

Németország blokkoló kisebbséget kívánt létrehozni

Németország blokkoló kisebbséget kívánt létrehozni, de az Euractiv brüsszeli hírportál értesülései szerint ebben mindössze Ausztria, Belgium, Bulgária, Hollandia és Magyarország támogatta, ami nem lett volna elegendő, különösen azután, hogy Franciaország csütörtökön váratlanul bejelentette, támogatni fogja az EU gázirányelvének módosítását. Az ülés előtt Berlin és Párizs végül megállapodásra jutott a szöveg bizonyos pontjainak módosításáról, és ezt meg is szavazták a huszonnyolcak.

A végleges jóváhagyás érdekében a tagországok kormányait tömörítő tanács ezen mandátum alapján megkezdheti az intézményközi egyeztetést az EU másik társjogalkotó szervének számító Európai Parlamenttel. Az Európai Bizottság által 2017 novemberében kezdeményezett módosítást illetően az Európai Parlament tavaly áprilisban fogadta el az álláspontját.

Sokan élesen bírálják a projektet, amelynek keretében év végéig két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó, Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlatot. Oroszország így elméletileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitállamot, egyetlen útvonalra terelhetné át európai gázszállítmányai 80 százalékát, ráadásul domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.

Németország nemcsak az orosz földgázra támaszkodik

Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben egy más ügyben tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a megállapodást Németország és Franciaország „szoros együttműködése” tette lehetővé. Arról is szólt, hogy Németország nemcsak az orosz földgázra támaszkodik, hanem diverzifikációra törekszik, vagyis igyekszik bővíteni földgázbeszerzési forrásainak számát. Ezért „a jövőben cseppfolyósított földgázt is fogadunk majd” – mondta a kancellár.

Nyilatkozatával kapcsolatban német hírportálok kiemelik, hogy súlyos diplomáciai vereség lett volna a német kormánynak, ha kudarcba fullad az Északi Áramlat-2 projekt, és éppen ezzel a veszéllyel fenyegetett, hogy Franciaország beállt az irányelv reformjának támogatói közé. A német sajtó szerint az ügy feszültséget okozott a berlini és a párizsi vezetés között. A feszültség jeleként értelmezte több lap azt is, hogy Emmanuel Macron francia államfő lemondta a német kancellárral közösen tervezett részvételét a február közepén rendezendő müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián.

Angela Merkel szerint nincs szó konfliktusról. „Minden fontos európai ügyben napi szinten együtt dolgozunk”, és „sok találkozó lesz még, amelyen mindenki meggyőződhet arról, hogy Aachen szellemisége továbbra is él” – utalt a kancellár a francia határ térségében fekvő német  városban januárban aláírt kétoldalú  együttműködési és integrációs szerződésre, amely a többi között rendelkezik arról, hogy a nagyobb uniós találkozók előtt rendszeresen konzultálnak a közös álláspont kialakítása érdekében.