Több antiszemita atrocitás történt a migrációs válság kezdete óta

 

A Migrációkutató Intézet szerint több vizsgált nyugat- és észak-európai országban erősödött az antiszemitizmus és nőtt az antiszemita indíttatású atrocitások száma a migrációs válság kezdete óta. Az intézet az antiszemita hátterű atrocitások és a bevándorlás esetleges összefüggéseit, valamint a mértéküket vizsgálta médiaelemzésen és statisztikákon keresztül Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Hollandiában, Svédországban, Norvégiában és Dániában.

A Migrációkutató honlapján közzétett elemzésben az áll, azt tanulmányozták, hogy az ismert állami és civil szervezetek által készített felmérések mennyire támasztják alá a bevándorlás által kiemelten érintett nyugat- és észak-európai országok antiszemitizmusáról szóló híradások állításait; lehet-e beszélni az érintett országokban az antiszemitizmus mértékének növekedéséről a migrációs válság óta.

Összegzésükben úgy fogalmaztak: a médiaelemezés az összes szóban forgó országban az antiszemitizmus növekedését mutatja. Ezt „bizonyos esetekben” az antiszemita indíttatású atrocitásokra vonatkozó statisztikák is igazolják – tették hozzá. Folyamatos növekedést azonban – írták – csak az Egyesült Királyságban, Németországban és Dániában lehetett látni a migrációs válság kirobbanásától kezdődően, míg Hollandiában 2017-ben – több évnyi csökkenést után – jutottak el egy viszonylag magas támadásszámhoz.

Szembetűnő az erőszakos incidensek számának növekedése

Úgy folytatták: Franciaországban a támadások száma eközben folyamatosan csökkent, míg Svédországban éppen a migrációs válság kitörésének évében ugrott meg. Eltekintve az általános támadások számától, szembetűnő az erőszakos incidensek számának hirtelen növekedése Franciaországban és Hollandiában.

Svédországon kívül mindegyik országról elmondható, hogy a 2014-es gázai konfliktus évében minden addigi – és azt követő – évet meghaladó számú antiszemita indíttatású atrocitást mértek. Az antiszemita incidenseket összegyűjtő és elemző brit szervezet adataiból az derült ki, hogy ebben az évben elsősorban a bevándorló hátterű emberek által elkövetett támadások száma nőtt meg.

A támadók jelentős része bevándorló közösségekből került ki

Úgy értékeltek: ebből logikusnak tűnik a következtetés, hogy a közel-keleti konfliktus éleződését a palesztin üggyel azonosuló bevándorló hátterű emberek radikalizálódása és a helyi zsidó közösségre kivetített Izrael-gyűlölet kísérte. Jelezték ugyanakkor: bár nem tapasztalható közvetlen kapcsolat a migrációs válság és az antiszemitizmus növekedése között, az előbb bemutatott összefüggés is „a bevándorló közösségek antiszemita hátterű atrocitásokban játszott komoly szerepét támasztja alá”.

Az elkövetők hátteréről egyes esetekben nem rendelkeznek friss és átfogó adatokkal, de a korábbi évekből kirajzolódó folyamatok és „a sajtóban megjelenő vélemények szerint” a támadók jelentős része bevándorló közösségekből került ki. Erre szolgáltat példát Franciaország, Norvégia és Dánia. Hollandiában a felméréseket készítő szervezet elemzéseiből és munkatársainak nyilatkozataiból is hasonló helyzetre lehet következtetni.

Az Egyesült Királyságból részletes és friss adatokkal rendelkeznek, amelyek a bevándorló közösségekből érkező támadók erős felülreprezentáltságát mutatják. Németország és Svédország esetében a kevéssé megbízható és hiányos adatok miatt nem lehet részletes következtetésekre jutni, ám szembetűnő a jobboldali elkövetők „állítólag kiemelkedő” aránya.

A Migrációkutató Intézet szerint – a zsidó közösség véleményét tükröző felmérések alapján – lényegében mindegyik országban feltételezhető, hogy az atrocitások száma valójában nagyobb, mint amennyi a hivatalos statisztikákban szerepel.