Bogotái merénylet: baloldali gerillaszervezet tagja volt az elkövető

 

A Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) baloldali gerillaszervezet tagja volt a csütörtökön a kolumbiai Bogotában elkövetett robbantásos merénylet elkövetője – közölték nyomozók péntekre virradóra. Legfrissebb információk szerint huszonegyen meghaltak, és hatvannyolcan megsebesültek a Santander tábornok rendőrakadémia parkolójában, ahol a robbanás bekövetkezett. A halálos áldozatok között van az elkövető is. Korábbi sajtóértesülések tizenegy halottról és nyolcvanhét sebesültről szóltak.

A férfi 17 éven át Mocho Kico harci néven szolgált a lázadók robbantási szakértőjeként Kolumbia keleti felében – jelentette a Caracol hírtelevízió az ügyészségre hivatkozva. A tévé emellett hírszerzési forrásokra hivatkozva úgy tudja, az 57 éves elkövető halálos betegségben szenvedett, akinek – közelebbről meg nem nevezett – terroristák fizettek a merénylet elkövetésért. Az egyelőre nem világos, hogy a merényletet a még mindig aktív ELN rendelte-e el. A gerillacsoport vezetése nem nyilatkozott az ügyben.

Néstor Humberto Martínez kolumbiai főügyész korábban elmondta, hogy José Aldemar Rodríguez néven azonosították a merénylet elkövetőjét, aki valószínűleg életét vesztette, amikor felrobbantotta a több mint 80 kilogramm, pentolit típusú robbanóanyagot, amelyet egy teherautóban szállított. Sajtóbeszámolók szerint a kocsiban lévő robbanószert egy erre kiképzett kutya szagolta ki az akadémia bejáratánál, a sofőr ezt követően gázt adott elütve három katonát, akik útját próbálták állni, majd felrobbantotta járművét.

Bogotá 2016 novemberében kötött békét a legnagyobb lázadószervezetként számon tartott Forradalmi Fegyveres Erőkkel (FARC). A politikai párttá alakult FARC elítélte a támadást. Közleményében felszólította a bogotái kormányt, hogy ne engedjen a háborús hisztériának és a militarista megoldásoknak, párbeszéd általi békefolyamatot sürgetve. Pastor Alape Lascarro FARC-szóvivő a merényletet olyan provokációnak nevezte, amely a konfliktus politikai rendezése ellen irányul.

Iván Duque kolumbiai elnök a merénylet miatt elhalasztotta egy vidéki utazását, és visszaindult Bogotába. A merényletet elítélve kijelentette, hogy „Kolumbia szomorú, de nem hajlik meg az erőszak előtt”. Később bejelentette, hogy megszigorítják a határellenőrzéseket és fokozzák a biztonsági intézkedéseket a városokba vezető főútvonalakon. A kolumbiai elnök három napos gyászt rendelt el. Televíziós beszédében Duque megfogadta: „Nem nyugszunk, míg az ügyben érintett terroristákat mind egy szálig felelősségre nem vontuk”.

A Caracol hírtelevízió szerint a támadást három hónappal előre kitervelték, hogy annak végrehajtása egybe essen egy kadét ceremóniával.

Az ELN-nek nagyjából 1500 harcosa lehet. A szervezetet az Európai Unió is terrorszervezetként tartja számon. Ez Kolumbia utolsó létező gerillahadserege, miután Juan Manuel Santos volt elnök két évvel ezelőtt sikeres békemegállapodást hozott tető alá a jóval nagyobb Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű szervezettel. Az ELN-nel azonban megszakították a béketárgyalásokat, miután a baloldali gerillák ismételten merényleteket hajtottak végre és túszokat szedtek.