Petro Porosenko ukrán elnök az autokefál (önálló) ukrán ortodox egyház elismerésére szólította fel a világ összes többi helyi ortodox egyházát hétfőn Kijevben azután, hogy liturgia keretében bemutatták a híveknek az Isztambulból hazahozott tomoszt, azaz az ukrán egyház önállóságát kimondó iratot.
Az ukrán egyház önállóságát elismerő dokumentumot vasárnap adta át I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka az új egyesített ukrán ortodox egyház vezetőjének, Jepifanyij metropolitának.
A hétfői karácsonyi liturgiuát – amelynek keretében bemutatták a tomoszt – a kijevi Szent Szófia-székesegyházban Jepifanyij metropolita celebrálta. A szertartáson Petro Porosenko mellett kormánytagok és parlamenti képviselők is jelen voltak, a hívek kivetítőn keresztül a székesegyház előtti téren követhették nyomon az eseményt. A tomoszt a szertartás után a Kis Szófia-templom tükörtermében helyezték el, ahol ezt követően január 18-ig bárki megtekintheti majd.
Petro Porosenko ukrán elnök áldozásban részesül az ortodox karácsony napján tartott istentiszteleten a kijevi Szent Szófia-székesegyházban. A liturgia keretében bemutatták a híveknek az egyesített új ukrán ortodox egyház önállóságát kimondó iratot, a tomoszt, amelyet I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka január 5-én írt alá az isztambuli Szent György-székesegyházban (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)
Az új egyház ajtói mindenki előtt nyitva állnak
Porosenko az összegyűlt hívekhez intézett beszédében hangsúlyozta, hogy a szellemi szabadság tekintetében Ukrajna függetlenségének egyik fontos záloga az önálló ukrán ortodox egyház megteremtése, amivel Kijev elvágta az utolsó szálakat is, amely összekötötte őt Moszkvával. Az államfő Moszkva fantáziaszüleményének nevezte azt, hogy Ukrajna az orosz ortodox egyház kánoni területéhez tartozna. Hangsúlyozta: „ez nincs és most már nem is lesz így”.
Epifanyij metropolita beszédében arra kérte a híveket, hogy álljanak ellen a vallási alapú gyűlöletkeltésre és erőszakra buzdító felhívásoknak. Ismételten megerősítette, hogy az általa vezetett egyház ajtói mindenki előtt nyitva állnak.
„A mi egyházunk úgy lépett be az ortodox egyházak családjába, mint autokefál, és mint egyenlő az összes többivel” – emelte ki. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy sok közös munkát kell még elvégezni az egyház megerősítésére. “Elsősorban nekünk magunknak kell félretennünk a múltbeli ellenségeskedést, mert csak az egymásnak való megbocsátással tudjuk valóban megerősíteni az egységes, nemzeti és autokefál ukrán ortodox egyházat” – fejtette ki.
Porosenko kampányának egyik fő eleme a Moszkvától független, nemzeti ortodox egyház megteremtése
Ukrajnában idén márciusban tartják az elnökválasztás első fordulóját, és Petro Porosenko államfő választási kampányának egyik fő eleme a Moszkvától független, önálló és egységes ukrán nemzeti ortodox egyház megteremtése volt. Ennek első lépéseként tavaly áprilisban I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkához fordult azzal a kéréssel, hogy nyilvánítsa autokefál, azaz önálló nemzeti egyházzá az ukrán ortodox egyházat.
Konstantinápoly azután adta meg az autokefál státust az addig három részre szakadt ukrán ortodox egyháznak, hogy az tavaly december közepén egyesült és újjáalakult, valamint új vezetőt választott Jepifanyij metropolita személyében.
Az egyházegyesítésig Ukrajnában három ortodox egyházi szervezet működött. A moszkvai patriarkátus ukrán ortodox egyháza, amely továbbra is az orosz ortodox egyház joghatóságát ismeri el. Ebből a kijevi patriarkátus ukrán ortodox egyháza néven még 1992-ben szakadt ki Filaret pátriárka vezetésével egy “szárny”, már akkor azzal az igénnyel, hogy Ukrajnának Oroszországtól független, saját nemzeti ortodox egyháza legyen. Moszkva viszont nem ismerte el a kijevi patriarkátus függetlenségét, és szakadárnak tekintette. A harmadik és legkisebb az úgynevezett autokefál ortodox egyház volt, amelyet Moszkva szintén szakadárnak tekintett.
Moszkva nem ismeri el legitimnek az új ukrán ortodox egyházat
A kijevi patriarkátus és az autokefál ortodox egyház az egyházegyesítés után feloszlatta magát. Az új egyházhoz azonban – két püspöke kivételével – nem csatlakozott a régi ukrán ortodox egyház Moszkvához hű maradt szárnya, amely nem hajlandó legitimnek elismerni az új ukrán ortodox egyházat. Az ukrán parlament viszont törvényt fogadott el, amelyben kimondta, hogy ezentúl az az egyház, amely továbbra is a moszkvai patriarkátus joghatóságát fogadja el maga fölött, nem használhatja az ukrán ortodox egyház elnevezést.
Moszkva az új ukrán ortodox egyházat nem ismeri el legitimnek, Ukrajnát továbbra is saját kánoni területének tekinti.
Orosz pátriárka: nagy bűn az ukrán ortodox egyház megosztása
Nagy bűn az ortodox egyház külső erők által kezdeményezett megosztása Ukrajnában – hangoztatta Kirill orosz pátriárka a hétfői ortodox karácsonyi nagyvecsernye után elmondott üzenetében. „Az egységes egyház magának az Úrnak az akarata, és nagy bűnt vesznek magukra mindazok, akik emberi ambíciók érdekében, vagy külső erők által ösztönözve, lerombolják az egyház egységét” – mondta az orosz egyházi vezető.
A pátriárka szerint a világortodoxia megosztása zajlik. „Egyházunk megosztásának vagyunk ma tanúi, ezért nem szűnik lelkünk fájdalma ukrajnai fivéreink és nővéreink iránt” – hangoztatta az egyházfő.
I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka szombaton adta át az autokefáliáról rendelkező tomoszt (bullát) Epifanyijnak, az újonnan létrehozott ukrán ortodox egyház fejének. Az orosz ortodox egyház több mint három évszázada saját kánoni területének tekinti Ukrajnát, és jogellenesnek nyilvánította az Isztambulban székelő egyházi vezető intézkedését, rámutatva, hogy Bartolomaiosz nem rendelkezik a pápáéhoz hasonló jogkörökkel.
Moszkvában arra hívták fel a figyelmet, hogy eddig egyetlen autokefál ortodox egyház sem biztosította támogatásáról Bartolomaiosz intézkedését. Petro Porosenko ukrán elnök hétfőn éppen erre szólította fel őket.
A 300 milliósra becsült világortodoxia 15 autokefál (önálló) részegyházra oszlik, négy ősi patriarkátus és önálló nemzeti egyházak alkotják. Pápája, központosított egyházszervezete nincs. A Törökország és Görögország területén jelenleg már csak néhány ezer hívőt összefogó, de más régiókban – eltérő források szerint – 1,5-5 milliónyira becsült követőre támaszkodó konstantinápolyi patriarkátus történelmileg tiszteletbeli elsőséget élvez a többi ortodox egyház között, vezetője az ortodox klérus szemében első az egyenlők között. Fennhatóságát azonban a világ legnépesebb, mintegy 150 milliósra becsült lélekszámú ortodox egyházát irányító Moszkva nem ismeri el.
A Moszkvában hangoztatott narratíva értelmében Ukrajnában politikai célzattal, aktív állami beavatkozással egyesítettek két, senki által el nem ismert szakadár egyházat. Orosz elemzések szerint a harmadik, a legtöbb hívővel és templommal rendelkező, a moszkvai patriarkátus alá tartozó ukrán ortodox egyháztól az új intézményhez mindössze két főpap csatlakozott.
Orosz hírmagyarázók rámutattak, hogy a Kijevben egységesnek és függetlennek nevezett új egyház élén nem pátriárka, hanem csak metropolita áll, és azt állították, hogy az új ukrajnai vallási intézmény fontos belügyeiben Konstantinápolyban fognak dönteni. Moszkvában kifogásolták, hogy az egyesített szakadár egyház elismeréséért cserébe az ukrán kormány egyházi ingatlanokat enged át Konstantinápolynak. Orosz egyházi és állami vezetők azt a félelmet fogalmazták meg, hogy az új ukrán egyház megalapítása nyomán újabb erőszakos templomfoglalás kezdődhet Ukrajnában.
