Változik az Európai Unió, változnak a világban az erőközpontok és súlypontok. Mennyire számít, hogy milyen egy állam megítélése? Milyen eszközei vannak egy államnak, hogy a nemzetközi közösségen belül tudja befolyásolni a közvéleményt?
Külföldi lapokat olvasgatva, olykor meglepődhetünk, hogy milyen véleményt fogalmaznak meg hazánkról, és vajon honnan szerzik a tapasztalataikat, de azt is egyre többször konstatálhatjuk, hogy fontos szerepe lehet hazánknak, a magyar kormánynak a nemzetközi politikában, ha ennyiszer hivatkoznak rá. Egyik nemzetnek sem mindegy azonban, hogy ki, hol, milyen képet fest róluk. Kérdés, hogy miért válik egyre fontosabbá a tudatos nemzetközi kommunikáció és diplomácia – hangzott el a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Az emberiség életében a nemzetközi kapcsolatok és az államok közötti kapcsolatok folyamatosan változnak, és az állandó, stabil kapcsolatok jelentik az emberiség életében a kivételes időszakokat – jelentette ki Tóth Norbert nemzetközi jogász.
Úgy véli, napjainkban a II. világháború után kialakított rendszer válságát éljük, amely egy átmeneti időszak, de egyelőre még nem látszanak az új erőközpontok. Minden korszakban rendkívül fontos az államok külpolitikai érdekérvényesítése, illetve, hogy magukat a legkedvezőbb színben tüntessék fel politikailag – magyarázta Tóth Norbert a műsorban.
Felértékelődött a társadalmak szerepe
Szerinte annyi változás történt az elmúlt időszakban, hogy a nemzetközi kapcsolatokban felértékelődött a társadalmak szerepe. Míg korábban a nemzetközi kapcsolatokat állami szervek és alkalmazottak jelentették, addig az elmúlt 100-150 évben, ahogy egyre több szereplőt kezdtek bevonni a belpolitikai döntéshozatalba, az a külpolitikában is jelentőséget nyert. A diplomácia ugyanis a színfalak mögött zajlik, az állami vezetők győzködik egymást a saját igazukról, hogy saját állami céljaikat érvényesíteni tudják – fogalmazott a nemzetközi jogász.
A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)
A diplomáciának megjelent egy új ágazata is az elmúlt időszakban, a nyilvános diplomácia. Ennek az a célja, hogy az állami vezetők és a diplomaták a fogadó ország társadalmát próbálják meg közvetlenül befolyásolni annak érdekében, hogy a róluk kialakított kép a lehető legkedvezőbb legyen, és közvetett módon próbálják meg az adott ország döntéshozóit befolyásolni.
Több országot is érintő ügyek
Elmondta, nagyon sokat számítanak ezek a kapcsolatok, mert egyre több olyan ügy van napjainkban, amelynek megítélése nem egy tagállamra korlátozódik, hanem határokon átívelő, több országot is érintenek. Példaként a migrációt említette, amely szinte egész Európát, de Európán kívüli országokat is érint.
Az európai parlamenti választásokon is nemzeti témák kerülnek terítékre, és ahány tagállam vesz részt, annyiféle választási kampány lát napvilágot. Megjegyezte, a 2019-es európai parlamenti választásokon most először nemcsak nemzeti témákról lesz szó, hanem összeurópai ügyek is szóba kerülnek. Ezek határozzák meg a kampányt is, amelyekben már most kirajzolódott, hogy melyek lesznek a főbb tárgyalási pontok.
Európát érintő kérdés
A migráció szinte nap, mint nap meghatározó kérdés az európai politikában. A 2019 májusi európai parlamenti választások nagy jelentőséggel bírnak, hiszen az Európai Parlament testületének összetételéről dönthetnek az állampolgárok. Brüsszel azonban tovább erőlteti a migráció legalizálását.
Az egyik legfrissebb, ehhez kapcsolódó hír, hogy Brüsszelben újra szavazni fognak a humanitárius vízum bevezetéséről szóló kezdeményezésről. Az EP egyik szakbizottsága november közepén tartott szavazásán nem lett meg az abszolút többség a határozatról, ezért a jelentéstevő technikai hibákra hivatkozva új voksolást kért.
A parlament házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete másnap úgy döntött, hogy visszaküldi a témát az illetékes bizottságnak, amely gyorsított eljárásban ismét szavazásra bocsáthatja azt. A szavazás megismétlése vélhetően úgy válik jogszerűvé, ahogy korábban a Sargentini-jelentés ügyében a tartózkodó szavazatokról döntöttek az EP-ben – ezt korábban ifjabb Lomnici Zoltán alktományjogász nyilatkozta a Kossuth Rádióban.
Az alkotmányjogász szerint nagy aktivitásba kezdett az EP, hiszen 2019 májusában európai parlamenti választás lesz, amely nagymértékben megváltoztathatja a testület személyi összetételét.
Klasszikus politikai eszközök
Tóth Norbert a Vasárnapi Újság műsorában beszélt arról is, hogy a német és a holland televízióban a magyar miniszterelnököt kedvezőtlen színben bemutató kisfilmekben, videókban ábrázolták. Ezekkel kapcsolatban elmondta, az ilyen megnyilvánulások nem a diplomácia eszköztárába tartoznak, ezek inkább klasszikus politikai eszközök. Hozzátette, vannak olyan országok, amelyek az ilyen típusú ábrázolásokat szokatlannak és sértőnek tarthatják, de vannak olyan államok, amelyek úgy vélik, sokkal többet is megengedhetnek maguknak – szögezte le Tóth Norbert.
Véleménye szerint az sem kizárt, hogy egy-egy ilyen média-megnyilvánulás mögött, mint például a holland televízió videója is, egy másik szereplő is lehet, akinek valamilyen ráhatása van a holland politikára. Megjegyezte, ezt bizonyítani azonban szinte lehetetlen, és megmarad a feltételezés szintjén.
