May szerint vagy ez a megállapodás lesz, vagy Brexit sem lesz

 

A brit miniszterelnök szerint csak a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló jelenlegi megállapodástervezettel képzelhető el az Egyesült Királyság zökkenőmentes kilépése az Európai Unióból.

Theresa May, aki csütörtökön tájékoztatta a londoni alsóház képviselőit a tervezetről, kijelentette, hogy a dokumentum elfogadásával szemben csak két egyéb választási lehetőség létezik: a megállapodás nélküli kilépés, vagy az, hogy az Egyesült Királyság ki sem lép az EU-ból. May parlamenti felszólalása előtt nem sokkal bejelentette lemondását Dominic Raab, aki eddig a Brexit-folyamatot irányító brit minisztériumot (DExEU) vezette. Lépését azzal indokolta, hogy nem tudja „jó lelkiismerettel” támogatni a kormány által előző este jóváhagyott megállapodástervezetet. Ugyancsak csütörtökön lemondott Esther McVey munka- és nyugdíjügyi miniszter is, hasonló indokokkal.

Theresa May brit miniszterelnök nyilatkozni készül a londoni kormányfői rezidencia előtt 2018. november 14-én, miután kormánya jóváhagyta a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezetet (Fotó: MTI/EPA/Andy Rain)

Theresa May brit miniszterelnök nyilatkozni készül a londoni kormányfői rezidencia előtt 2018. november 14-én, miután kormánya jóváhagyta a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezetet (Fotó: MTI/EPA/Andy Rain)

Az 585 oldalas dokumentummal rendkívül elégedetlen a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora is, olyannyira, hogy e frakciócsoport több képviselője felvetette a kormányfő elleni bizalmatlansági indítvány kezdeményezésének lehetőségét. Theresa May ugyanakkor csütörtöki alsóházi tájékoztatójában kijelentette: a tárgyalóküldöttségek által Brüsszelben e hét elejére kidolgozott, a brit kormány által szerda este jóváhagyott megállapodástervezet még nem végleges, egyelőre tervezetről van szó, amelyben annak feltételei szerepelnek, hogy az Egyesült Királyság miként tudja zökkenőmentesen elhagyni az Európai Uniót jövő márciusban.

A kormányfő hangsúlyozta: a tervezethez kapcsolódó politikai deklaráció, amely a majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszer elemeit körvonalazza, olyan szabadkereskedelmi megállapodást irányoz elő, amely ambiciózusabb az Európai Unió által bármely más országgal eddig megkötött hasonló egyezményeknél. Theresa May kiemelte azt is, hogy a megállapodástervezet biztosítja az Egyesült Királyságban élő több mint 3 millió külföldi EU-állampolgár, illetve az Európai Unióban élő egymillió brit jogosultságainak további érvényesülését.

Michel Barnier, az Európai Bizottságnak az Európai Unióból történő brit kiválás ügyében felelős főtárgyalója, Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke és Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának (ALDE) vezetője, a parlament brexit-koordinátora (b-j) sajtótájékoztatót tart Strasbourgban 2018. november 15-én (Fotó: MTI/AP)

Michel Barnier, az Európai Bizottságnak az Európai Unióból történő brit kiválás ügyében felelős főtárgyalója, Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke és Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának (ALDE) vezetője, a parlament brexit-koordinátora (b-j) sajtótájékoztatót tart Strasbourgban 2018. november 15-én (Fotó: MTI/AP)

A tory Brexit-tábor részéről a leghevesebb támadások a megállapodástervezet azon elemét érik, amelynek alapján szükség esetén egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között. Ez pótmegoldásként szerepel a tervezetben az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülésére, arra az esetre, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jönne létre átfogó megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszeréről.

A bírálók egyik fő kifogása az, hogy e megoldás végdátum nélkül lépne életbe. Dominic Raab is azzal a véleményével indokolta lemondását a Brexit-ügyi tárca éléről, hogy ennek alapján az EU megvétózhatná, ha London e szabályozási rendszerből saját döntése alapján ki akarna lépni. Theresa May azonban csütörtöki alsóházi felszólalásában kijelentette: az átmeneti közös vámszabályozási keretrendszer csak pótmegoldás, amelyet valójában sem London, sem az EU nem akar használni. May szerint egy olyan „biztosítási kötvényről” van szó, amelyet a két fél arra az esetre kötött, ha az új kétoldalú kereskedelmi viszonyrendszer a Brexit utáni átmeneti időszak végéig nem öltene végleges formát.

Dominic Raab, a Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépéséről (brexit) folytatott tárgyalásokért felelős brit miniszter (Fotó: MTI/EPA/Andy Rain)

Dominic Raab, a Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépéséről (brexit) folytatott tárgyalásokért felelős brit miniszter (Fotó: MTI/EPA/Andy Rain)

A brit kormányfő kijelentette: az Európai Unió semmiféle jövőbeni partneri viszonyról nem lenne hajlandó tárgyalni e megoldási opció nélkül. A csütörtöki miniszteri lemondásokra és a Brexit-megállapodást övező politikai viharra a font meredek gyengüléssel reagált. A csütörtök délutáni londoni kereskedésben a font egysége csaknem másfél százalékkal 1,275 dollár/fontig süllyedt az 1,30 dollárhoz közeli előző esti záró szintről, majd Theresa May alsóházi beszéde után valamelyes erősödéssel 1,28 dollár/font fölé emelkedett.

Bizalmatlansági szavazást kezdeményeztek May ellen

Bizalmatlansági szavazást kezdeményezett csütörtökön Theresa May miniszterelnök a kormányzó brit Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-párti frakciócsoportjának vezetője. Jacob Rees-Mogg, a European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) nevű, a Konzervatív Párt alsóházi frakcióján belül létrejött erőteljesen EU-szkeptikus kampánycsoport frontembere sajtóértekezleten jelentette be, hogy továbbította a szavazást kezdeményező levelét a frakció illetékes bizottságának elnökéhez.

Jacob Rees-Mogg, a Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését, a brexitet támogató konzervatív képviselő nyilatkozik a londoni parlament előtt 2018. november 15-én (Fotó: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)

Jacob Rees-Mogg, a Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését, a brexitet támogató konzervatív képviselő nyilatkozik a londoni parlament előtt 2018. november 15-én (Fotó: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)

Ezt azzal indokolta, hogy nem tudja támogatni a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodástervezetet, amelyet a brit kormány előző este fogadott el. A befolyásos tory politikus kijelentette: az ERG hónapok óta „könyörgött” Theresa Maynek, hogy hajtson végre irányváltást a Brexit-stratégiában, de mindhiába. Rees-Mogg bejelentése önmagában jelképes jelentőségű, mivel a Konzervatív Párt szabályai szerint bizalmatlansági szavazás kiírásához az szükséges, hogy a tory frakció legalább 15 százaléka – a jelenlegi létszám alapján 48 képviselő – csatlakozzon a kezdeményezéshez.

Az utóbbi napokban azonban több képviselő is jelezte, hogy ezt megtette, és Rees-Mogg csütörtöki lépése után újabb tory törvényhozók csatlakozása valószínűsíthető. Ha a minimálisan szükséges számú kezdeményező levél összegyűlne, a bizalmatlansági indítványt az úgynevezett 1922 Bizottságnak teljes körű frakciószavazásra kellene bocsátania, és a frakció egyszerű többségének, jelenleg 159 tory képviselőnek támogatnia kellene ahhoz, hogy Theresa May távozzon a párt éléről és így a kormányfői tisztségből is.

Esther McVey brit munka- és nyugdíjügyi miniszter, aki sajtóhírek szerint november 15-én benyújtotta lemondását (Fotó: MTI/EPA/Neil Hall)

Esther McVey brit munka- és nyugdíjügyi miniszter, aki sajtóhírek szerint november 15-én benyújtotta lemondását (Fotó: MTI/EPA/Neil Hall)

Az 1922 bizottságot – olyan időszakokban, amikor a Konzervatív Párt kormányon van – azok a tory képviselők alkotják, akiknek nincs kormányzati tisztségük. A rendkívül befolyásos testület, amely onnan kapta nevét, hogy az alapító képviselők az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni parlamentbe, informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat fogalmaz meg a kormány számára, de hatáskörébe tartozik az esetleges vezetőváltási kezdeményezések elbírálása és a folyamat irányítása is.

Ha lesz bizalmatlansági szavazás, és azt Theresa May elveszíti, akkor mérlegelési lehetőség nélkül le kell mondania. Ha viszont megnyeri a szavazást, egy éven belül nem indítható ellene újabb bizalmatlansági kezdeményezés, May lemondatása esetén elindulna a vezetőválasztási folyamat. A nevezéshez is szükség van a frakciólétszám legalább 15 százalékának támogatására. Több jelölt esetén a frakció addig szavaz, amíg csak két induló marad versenyben, közülük viszont a Konzervatív Párt szavazásra jogosult tagsága választhatja meg postai voksolással az utódot.

Boris Johnson korábbi brit külügyminiszter (Fotó: MTI/EPA/Neil Hall)

Boris Johnson korábbi brit külügyminiszter (Fotó: MTI/EPA/Neil Hall)

Jacob Rees-Mogg csütörtöki sajtóértekezletén az általa alkalmasnak tartott utódjelöltek között említette Boris Johnson volt külügyminisztert, a keményvonalas tory Brexit-tábor másik frontemberét, aki a nyáron a kormány Brexit-stratégiája elleni tiltakozásként távozott tisztségéből.

„Én viszem végig a Brexit-folyamatot”

Theresa May egyenes utalást tett csütörtökön arra, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) megállapodástervezetét érő súlyos bírálatok ellenére sem kíván távozni tisztségéből, kijelentve: ő szándékozik végigvinni a Brexit-folyamatot. A Downing Street-i kormányfői hivatalban tartott csütörtök esti sajtóértekezletén közölte azt is: sajnálja, hogy több kormánytag távozott a kabinetből a tervezet feletti nézeteltérések miatt, de ő továbbra is maradéktalanul hisz abban, hogy az Egyesült Királyság és minden egyes lakója számára az a helyes irány, amelyet ő kijelölt. A brit miniszterelnök közölte csütörtök esti sajtóértekezletén, hogy továbbra is hisz a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló jelenlegi megállapodástervezetben, mivel az az Egyesült Királyság nemzeti érdekeit szolgálja.