A terrorfenyegetettség továbbra is magas szintű Nyugat-Európában

 

Három évvel ezelőtt történt a százharminc halálos áldozatot követelő párizsi terrortámadás-sorozat. A merénylők a nemzeti stadionnál, a Bataclan koncertteremben és belvárosi kávéházak teraszán végeztek ki embereket. Szakértők szerint a terrorfenyegetettség még mindig nem szűnt meg, a politikai vezetés semmit nem tesz, hogy javuljon a biztonsági helyzet Nyugat-Európában.

Nyugat-Európában több terrortámadás is történt, például Németország fővárosában, Berlinben majdnem két évvel ezelőtt, amikor kamionnal hajtott be a merénylő a karácsonyi vásár látogatói közé. Ez a terrortámadás a napokban újabb indulatokat váltott ki, mert egy német exrendőr, Stefan Schubert legújabb könyvében azt írta, hogy a terroristát Angela Merkel német kancellár tudtával hagyták szabadon a hatóságok. A volt rendőr könyve hat héten át vezette a német könyveladási listákat.

Látogatók a Vilmos császár-emléktemplom melletti újranyitott berlini karácsonyi vásárban, a gázolásos tömeggyilkosság áldozatainak rögtönzött emlékhelyénél 2016. december 22-án (Fotó: MTI/EPA/Rainer Jensen)

A Vilmos császár-emléktemplom mellett újranyitott a karácsonyi vásár, a gázolásos tömeggyilkosság áldozatainak emlékhelyénél, 2016. december 22-án (Fotó: MTI/EPA/Rainer Jensen)

Nem javult a biztonsági helyzet

Az elmúlt három évben az Európai Unió vezetése és a nyugat-európai országok politikai vezetése semmilyen különleges intézkedést nem tett, amely azt eredményezte volna, hogy javult a biztonsági helyzet Európában – jelentette ki Horváth József biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Mint mondta, nem indult meg a jogtalanul tartózkodó személyek kitoloncolása, és nem biztosítanak semmilyen olyan különleges eszközöket a rendvédelmi szervek számára, amelyek a megnövekedett feladatok ellátását segítenék. Úgy véli, a biztonsági helyzet továbbra is egy befagyott, magas szintű kockázati helyzet Nyugat-Európában.

Túlfeszített munka a titkosszolgálatoknál

Egyre többet hallani arról, hogy mennyi terrortámadást előznek meg a titkosszolgálatok és a hatóságok. Horváth József azonban úgy véli, hogy a nyugat-európai politikai elit ezt a társadalom megnyugtatására alkalmas eszközként használja fel. Ugyanakkor a titkosszolgálatoknál egy olyan túlfeszített munka folyik, amely erősen demoralizáló – fűzte hozzá.

Az emberek tisztában vannak azokkal az erőfeszítésekkel, amelyeket a biztonsági szolgálatok tesznek, azonban ha 99 terrortámadást meg is akadályoznak, de egy mégis megtörténik, a biztonsági intézkedéseket mégis keveslik az emberek – közölte Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Hozzátette, egy terrortámadás pedig annyira megrázza a társadalmat, hogy hosszú időn át mindenki csak arról beszél.

Meg kell állítani a migrációt

Az EU-tag Horvátországba igyekvő illegális bevándorlók a határt védő boszniai rendőrökkel csapnak össze a Bosznia és Horvátország közötti maljevaci határátkelőn, a boszniai oldalon (Fotó: MTI/AP/Amel Emric)

Az EU-tag Horvátország határánál várakozó illegális bevándorlók és a határt védő boszniai rendőrök között gyakoriak a konfliktusok a maljevaci határátkelőn, a boszniai oldalon (Fotó: MTI/AP/Amel Emric)

Elmondta, továbbra is szempont, hogy meg kell állítani a migrációt, mert, ha ezt nem teszik meg, akkor a terrorizmust sem lehet megállítani, ugyanis az illegális bevándorlók között ott vannak az újabb és újabb terroristák. Megjegyezte, erről még mindig zajlik a vita Európában, és csak bizakodni lehet, hogy a jövő évi európai parlamenti választás jelentős változást hoz majd ebben a kérdésben.

A migráció és a biztonság az egyik legkiemeltebb kampánytéma a választások szempontjából, és jól látszik az is, hogy az európai választók biztonságot akarnak. Pócza István elmondta, ezt jól példázza a közelmúltban történt bajorországi tartományi választás is, ahol szavazók a béke, a nyugalom és a stabilitás mellett voksoltak. Hozzátette, egyre inkább azok a pártok erősödnek meg, amelyek erre a két kulcsfontosságú kérdésre világítanak rá.

A titkosszolgálatok hibát követtek el?

A német exrendőr könyvével kapcsolatban Horváth József elmondta, két szakmai filozófia tükröződik. Az egyik a rendőri kötelesség, ami azt jelenti, hogy ha egy bűncselekményt elkövető személyt lát valaki, akkor azt minél hamarabb el kell fogni, hogy „megszabadítsák tőle a társadalmat”. Ugyanakkor a könyvben leírtak alapján kiderül, hogy ebben az esetben a titkosszolgálatok valóban hibát követtek el – jegyezte meg Horváth József.

Pócza István úgy gondolja, az, hogy a könyv szerzője azt feltételezi, hogy Angela Merkel német kancellár is tudott a a kamionnal az emberek közé hajtó terrorista szabadon hagyásáról, sokat már nem fog változtatni a politikus migrációval kapcsolatos megítélésében. Emlékeztetett, Merkel engedte be 2016-ban a migránsokat Németországba és ezzel Európa területére, és utána indult el ez az egész migrációs folyamat.

Átmeneti időszak zajlik Európában

Az elemző szerint jelenleg egy átmeneti időszak zajlik Európában, egyrészről Angela Merkel kancellári ciklusának a végéhez közeledünk, hiszen a politikus már lemondott a CDU-s pártelnöki tisztségéről, és egész Európa arra vár, mi fog történni decemberben. Másrészről, Horst Seehofer belügyminiszter is lemondott pártja, a CSU éléről, a kérdés pedig az, hogy képesek lesznek-e végig vinni ezt a ciklust ebben a pozícióban, és vajon kik lesznek azok, akik majd átveszik a helyüket – tette hozzá Pócza István.